Meteorológiai mérések több mint 100 éve folynak Magyarországon, ám a mérési körül-mények gyakran változtak ez idő alatt. Az éghajlati feldolgozásokhoz és vizsgálatokhoz ugyanakkor jó minőségű, térben is kellő részletességgel ismert adatok szükségesek. A megfigyelések javítása és az egyenletes térbeli fedés biztosítása speciális matematikai mód-szerek kidolgozását igényli. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei két ilyen eljárást fejlesztettek ki: a homogenizálást és az interpolációt.

A műszeres megfigyelések kezdete óta a rendelkezésre álló források alapján, globálisan az ezredforduló és az azt követő évek bizonyultak a legmelegebbnek. A melegedő tendencia a hazai megfigyelési sorokban is jelen van, melyet elemzéseink is igazolnak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati adatbázisában a számítások rögzített, ellenőrzött, homogenizált, illetve reprezentatív mérési adatokon alapulnak.

Az emberi tevékenység során a légkörbe kerülő szennyezőanyagok fizikai és kémiai tulaj-donságaiktól függő ideig maradnak a levegőben. A hosszú tartózkodási idejű anyagok akár a bolygó teljes légkörében is elkeveredhetnek. A szennyező forrásoktól távoli területek levegőszennyezettségét háttérlevegő-szennyezettségnek nevezzük. Erre rakódik rá a közvetlen szennyező területek (városok, ipartelepek, nagyforgalmú utak stb.) szennyezése. A háttérszennyezettség regionális-globális skálán fejti ki hatását, így számottevő befolyást gyakorolhat az ökoszisztémára, az éghajlatra. Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelenleg öt háttér-levegőszennyezettséget mérő állomást tart fenn az ország lakott helyektől, forgalmas utaktól távoli pontjain: Farkasfán, Hegyhátsálon, Hortobágyon, K-pusztán, Nyírjesen. Siófokon vett csapadékminták alapján a kén és a nitrogén Balatonba történő ülepedése kerül meghatározásra.

Az OMSZ három modellszimulációja alapján 2021–2050-re tavasz kivételével minden év-szakban intenzívebb csapadékesemények várhatók, ugyanakkor a tavaszi-nyári időszakban a száraz időszakok hossza is növekszik. Mind-ez a csapadék egyenetlenebb eloszlását vetíti előre, ami kedvezőtlen hatást fejthet ki például a mezőgazdaságra.

A meteorológiai célú műholdas megfigyelések több mint ötven évvel ezelőtt kezdődtek. Azóta sokat fejlődtek a mérőműszerek, és egyre több célra használhatóak az adatok. Európában az EUMETSAT nemzetközi szervezet fogja össze és koordinálja ezt a tevékenységet.

Ahhoz, hogy az élet- és vagyonvédelem szempontjából – Tisza-tavi viharjelzés, repülésbiztonság, árvíz és jégeső elleni védekezés – kulcsfontosságú napkori radar a következő években is az eddig megszokott magas rendelkezésre állás mellett üzemelhessen, elkerülhetetlen volt a radar modernizálása.

A modernizálás a radar komplett cseréje nélkül, a nem pótolható, elavult alkatrészeket cseréjével történt meg. A radarberendezések antenna, adó, sugárzó oldali részei hosszú távon fenntarthatóak, hiszen a működési elv, az ide vonatkozó technika nem fejlődött az elmúlt évek során jelentősen. Hatalmas változások történtek azonban a jelfeldolgozás, adatátvitel, vezérlés, mozgatás terén, és az ún. duál-polarizásciós technika területén is kiemelkedő újítások jelentkeztek.