HungaroMet: 2023. április 26. 14:11
2023. áprilisi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép
A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint néhány főbb növényre vonatkozó termésbecslést mutatunk be.
A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között Argentínában és Marokkó térségében. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index Argentínában, Afrika északnyugati részén, valamint néhol Ausztrália keleti területén mutat (2. ábra). A becsült márciusi csapadékösszeg hatalmas különbségeket mutat bolygónkon (3. ábra), az anomália globális térképén pedig nagy területen van csapadékhiány és -többlet is: kevesebb eső esett például Afrikában nagy területen, az Indokínai-félszigeten, a Földközi-tenger nyugati medencéjében. Csapadéktöbblet volt ugyanakkor például Indiában, Európa északi felén, vagy Afrikában a Szomáli-félsziget térségében, de a különbségek akár még országon belül is igen nagyok (4. ábra).
Európa
A 2023. március 1. és április 17. közötti időszakot összességében kissé az átlag fölötti hőmérsékletek és jelentős csapadék jellemezte Európa legnagyobb részén. Március és április elején hideg hullámok fordultak elő, de ez a vetésekben számottevő károkat nem okozott. Az aszály a Pireneusi-félszigeten tovább fokozódott, de Olaszország északi részén is jelentős csapadékhiány van. Olaszország északi részén és Spanyolországban a nyári növények vetését komoly aggodalom kíséri, mivel nagyon kevés víz áll rendelkezésre az öntözés számára a víztározókban (5. ábra). Ennek az a következménye, hogy a tavaszi vetés a kevésbé vízigényes kultúrák felé tolódik el: rizs helyett kukoricát, még inkább napraforgót vetnek. Az öntözetlen területeket helyenként egyáltalán nem tudják bevetni. A száraz körülményeket az őszi vetések és a tavaszi árpa is nagyon megsínyli Spanyolországban és Portugáliában. Olaszországban egyenlőre még bírják a növények a csapadékhiányos állapotot.
A 2023. március 1. és április 17. közötti időszakot Európa nagy részén az átlagosnál melegebb időjárás jellemezte: többnyire 0,5 - 2 Celsius fokkal haladta meg a hőmérséklet a sokéves átlagot (6. ábra). Spanyolország déli, Törökország keleti, Ukrajna keleti részén, valamint Oroszország európai területének középső és déli vidékein 2 - 4 fokkal haladta meg a hőmérséklet az ilyenkor szokásos értéket. Az átlagosnál hűvösebb időjárás Skandináviában, illetve Oroszország európai területének északi részén fordult elő. Sokfelé jóval több fagyos nap fordult elő, mint a szokásos, például a Pireneusi-félszigeten. A március és április eleji hideghullámok idején többfelé 30 éves hidegrekordok dőltek meg (7. ábra).
Az átlagosnál szárazabb időjárás volt a Pireneusi-félszigeten, Franciaország déli partvidékén, Olaszország északnyugati részén, illetve Norvégia partvidékén (8. ábra). Errefelé az átlagos mennyiségnek még a fele sem hullott le. Ezzel szemben az átlagosnál több csapadék esett gyakorlatilag mindenfelé máshol Európában.
Vetési körülmények
Tavaszi árpa
Spanyolországban, az Unió legnagyobb tavaszi árpa termelő országában, december végére végeztek a vetéssel. Ugyanakkor az ország jelentős része aszállyal sújtott, a talajnedvesség a tavaszi árpa fő termőterületein, azaz Spanyolország középső részén, a kritikus szint alá csökkent, és az már jelentősen hátráltatja a növényeket a fejlődésben.
Franciaországban márciusban sikeresen végeztek a vetéssel, míg Németországban április elejére. Utóbbi területeken volt némi késés az optimális időszakhoz képest a sáros körülmények miatt.
Dániában, Svédországban, Írországban, a Benelux államokban, az Egyesült Királyságban a vetés kezdetén, februárban még kedvező időjárás uralkodott, viszont ezt követően a vetést gyakran szakította meg jelentős csapadék. Áprilisra sokat javult a helyzet, kérdés azonban, hogy a csapadékos idő miatt az eredetileg tervezett vetésterületet sikerül e teljesen bevetni. Lengyelországban a csapadék és a hideg késleltette a vetést, de a gazdák április elejére be tudták hozni a lemaradást, és ekkorra a vetés be is fejeződött.
Cukorrépa
Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában a vetés március elején szokott kezdődni, de a gyakori és kiadós csapadék valamint a sáros talaj miatt csak nagyon lassan haladt a vetés. Franciaországban és Hollandiában március végére - április elejére mintegy 8-10%-át sikerült csak elvetni a cukorrépának, holott ilyenkor ez az arány már 50% szokott lenni. Ez már jelentős késés, és valószínűleg a terméshozamokra is negatívan fog hatni.
Lengyelországban időben, március közepén kezdődött a vetés, mely itt is lassan haladt az alacsony hőmérséklet és a gyakori csapadék miatt, majd április első felében felgyorsult a munka. A kelésre és a növények kezdeti fejlődésére kedvezőek a körülmények.
Kukorica
Franciaország délnyugati, Lengyelország déli részén és Németországban április elején kezdődik a kukorica vetési időszaka, jelenleg kedvezőek a talajnedvességi viszonyok a kelésre.
Olaszországban a Pó völgyében jelenleg is zajlik a vetés, de a száraz körülmények és a rendkívül alacsony víztározó szintek miatt erősen kérdéses az öntözés ebben a vegetációs időszakban, ezért a kukorica vetésterületének csökkenése várható.
Spanyolországban az öntözés korlátozásának egyre nagyobb a kockázata az aszály miatt, így körülbelül hat százalékkal csökken a vetésterület.
Napraforgó
Romániában és Bulgáriában, az Unió fő napraforgó termelő országaiban, a vetés az ideális időszakban kezdődött meg. Március második felében a vetést a gyakori csapadék és a hűvös időjárás késleltette, de április közepére a tervezett vetésterületnek a 25% át sikerült elvetni.
Franciaország
Az enyhe időjárás miatt az őszi vetések körülbelül két héttel járnak előrébb a fejlődésben az átlagoshoz képest. Április elején az északkeleti országrészben előfordultak fagyok, de nincsenek információk fagykárról.
Németország
A március a folyamatos csapadékról szólt, 2001. óta ez volt a legcsapadékosabb március, nagyjából 80 mm csapadék hullott országos átlagban.
Pireneusi-félsziget
Január óta nem volt jelentős csapadék, viszont a hőmérséklet és a napsütéses órák száma is jóval a sokéves átlag fölött alakul. Spanyolországban helyi jelentések szerint a mezőgazdasági területek mintegy 60%-át sújtja aszály, 3,5 millió hektáron vannak már visszafordíthatatlan károk. Az ország déli részén a víztározók vízszintje rendkívül alacsony szinten áll, így a kukorica és a rizs helyett sokfelé a szárazságot jobban tűrő napraforgót fogják vetni, de helyenként parlagon is maradhatnak területek. A szántók mellett a szárazság a gyümölcstermesztésre is erősen kihat. A kiszáradt legelők, kaszálók miatt az állatállomány létszámát csökkentik, a szálastakarmány importja, így ára is nő. A száraz időben nincs nektárképződés, így nincs méztermelés sem.
Olaszország
Északon az őszi vetések nagyon nehéz körülmények között növekednek az aszályos időjárás miatt. 50-80%-kal marad el a lehullott összegzett csapadék a sokéves átlagtól ebben a tenyészidőszakban. Az öntözési igény valószínűleg jóval nagyobb lesz, mint amennyi rendelkezésre áll. Olaszország déli részén ezzel szemben nagyon kedvezőek a körülmények, így jók a terméskilátások.
Bulgária
A márciusi és áprilisi hideg hullámok éjszakai fagyokat és így jelentős károkat okoztak a virágzó gyümölcsösökben.
Az európai terméshozam előrejelzések alapvetően a sokéves trendeken alapulnak (9-12. ábra).
Amerikai Egyesült Államok
Április közepéig derült idő segítette a mezőgazdasági munkákat az Államok nagy részén, beleértve a Nagy Síkság és a Középnyugat térségét is. Bár utóbbi területek északi részén az olvadó hó okozott sáros talajfelszínt, és hirtelen jövő árvizeket. Ezt követően markáns hidegfront érkezett, mely a sarkvidéki eredetű hideg mellett a Felső-Középnyugat területére havazást is hozott, a középső és keleti államokban pedig helyenként heves viharok okoztak károkat. Ugyanakkor Kaliforniától a Síkság déli részéig száraz időjárás uralkodott, a hónap nagy részén meleg és szél is fokozta a szárazságot, ami már tavasszal stresszt okoz a rétek, legelők és az őszi gabonák számára. Kaliforniában és a délnyugati államokban a kiterjedt hótakaró jelentősen olvadni kezdett az április utolsó dekádjában jellemző hűvös időjárás ellenére is. Északnyugaton is hideg idő, és záporok hátráltatták a mezőgazdasági munkákat, ugyanakkor az őszi vetések, és a frissen vetett vagy még vetés előtt álló nyári növények számára jól jött a talaj nedvességgel való töltődése.
A statisztikák szerint április 23-ra országosan a kukorica 14%-át sikerült elvetni, ami kicsit több az ilyenkor szokásosnál. Az őszi búzának 18%-a kezdett kalászosodni ugyanekkorra, és az állományok 26%-át ítélték jó vagy kiváló állapotúnak. Ugyanakkor Kansas államban, ami a legnagyobb őszi búza termelő, 62%-a az állományoknak gyenge vagy nagyon gyenge állapotú.
Kelet-Ázsia
Április közepén fordulat állt be az ország időjárásában. A hónap első felét jellemző igen meleg és száraz időjárás után, amikor a Jangce-völgyében és az Észak-Kínai alföldön szinte semmi nem esett, a hónap utolsó dekádjában lehűléssel érkezett a csapadék. A hőmérséklet közel 20 fokot esett vissza, és az említett területeken 25-100 mm esett. A nagyobb mennyiség a déli területeken hullott segítve ezzel a korai vetésű rizs fejlődését. Az ország nyugati részén is hűvös idő hátráltatta a gyapot vetését, néhol az újravetés is szükségessé vált az 5 fok alatti éjszakai hőmérsékletek miatt.
Ausztrália
Kiterjedt záporok öntözték a földeket az őszi kalászosok vetése előtt az ország délkeleti tájain. Ezzel szemben Új Dél Wales északi és Queensland déli területein többnyire száraz idő segítette a gyapot és a cirok betakarítását, és tette lehetővé az őszi gabonák és a repce vetését. Hasonlóan a nyugati országrészben is megkezdődhetett az őszi vetés. A búza övezet déli és nyugati területein kedvező talajnedvességi viszonyok állnak rendelkezésre a vetéshez, keleten azonban többfelé meglehetősen száraz a talaj. A hőmérséklet pár fokkal elmarad az ilyenkor szokásos értékektől.
Dél-Afrika
A kukorica vetése tavaly hamarabb történt a szokásosnál. A november és március között hullott esők rendkívül jókor érkeztek, ezért az idén rekord mennyiségű, 16,7 millió tonnás termést várnak kukoricából. A műholdas vegetációs indexek (NDVI, PASG) március végi képein is látszik, hogy a fő termőterületeken jó vagy kiváló állapotúak az állományok. Dél-Afrikában a kukorica áprilisban érik, a betakarítása pedig májusban kezdődik. Az érés folyamatát az idén száraz, enyhe időjárás segítette.
Argentína
Áprilisban többnyire száraz időjárás segítette a már beérett nyári növények száradását és betakarítását. Ez alól a délkeleti és az északi területek képeznek kivételt, de az eső a nyári növények számára már ott is későn érkezett, a csírázó és kelésben lévő búza és árpa számára azonban jól jött. A hőmérséklet a hónap közepén hirtelen lecsökkent, Buenos Aires tartományban fagyok is előfordultak.
A kukorica idei termését 5,52 tonna hektáronkénti hozam mellett 37 millió tonnára becsülik, ami jelentősen 25%-kal alatta marad a tavalyi termésnek. A terméskilátásokat hónapról-hónapra rontotta a forró, száraz időjárás, még márciusban is 35 fok fölötti értékeket mértek, és csak a hónap végén érkezett meg a csapadék, ami már túl későn jött a növény számára.
Brazília
Április első felében az ország középső és északkeleti termőterületein elszórt záporok teremtettek kedvező feltételeket a gyapot és a kukorica számára, keleten 10-50 mm is esett. A várakozásoknak megfelelő jó terméskilátások biztosításához a következő hetekben is több csapadékra lenne szükség az ilyenkor szokásosnál, ez azonban a hónap harmadik hetében már nem valósult meg. Délebbre már megelőzően is csak kevés esett, és folytatódott a száraz, meleg időjárás. Az április eleji becslések szerint kukoricából rekord magas, 125 millió tonnás termést várnak 5,51 tonnás hektáronkénti hozam mellett. Az első vetésű kukorica betakarítása már a hónap elején a felénél járt.
Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.
A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:
* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India
2023. április 26.
1. ábra
VHI Index 2023. március harmadik dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)
2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2023. március harmadik dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)
3. ábra
A 2023. március havi csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)
4. ábra
2023. március csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)
5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2023. március 1. és április 17. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(piros csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, vörös pöttyözés: aszály)
6. ábra
A 2023. március 1. és április 17. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
7. ábra
A 2023. március 1. és április 17. közötti időszak minimum hőmérsékletei
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
8. ábra
A 2023. március 1. és április 17. közötti időszak csapadékösszege a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
9. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2018-2022-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2022-es termésátlag (t/ha), MARS 2023-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2022-es év százalékában)
10. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2018-2022-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2022-es termésátlag (t/ha), MARS 2023-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2022-es év százalékában)
11. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2018-2022-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2022-es termésátlag (t/ha), MARS 2023-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2022-es év százalékában)
12. ábra
Tavaszi árpa termésátlag előrejelzés a 2018-2022-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2022-es termésátlag (t/ha), MARS 2023-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2022-es év százalékában)