2018 áprilisi helyzetkép

A világon sokfelé volt a tavasszal és van most is szélsőséges időjárás, mely jelentősen befolyásolja az élelmiszer termelést. Európa nagy részén a kedvezőtlen kora tavaszi időjárás miatt késnek a mezőgazdasági munkák, késében a vetés. Az Egyesült Államokban délen szárazság, északon hideg és hó nehezíti, nehezítette a gazdák életét. Argentínában bár megérkezett a csapadék, de már későn, és az a betakarítás előtt álló kukoricán már nem segített, jelentős károk vannak. Az alábbiakban ezeket az időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze a nagyobb termőterületeken.

Európa
Európa legnagyobb részén a február vége, március eleje hozta a tél leghidegebb időszakát. Átmeneti enyhülés után március második felében újabb hideghullám árasztotta el a kontinenst a mediterrán térséget leszámítva. Március végére jelentős hőösszeg elmaradás gyűlt össze az átlaghoz képest. Áprilisban ugyanakkor gyors, erőteljes és tartós fölmelegedés indult el, mely ezt a hátrányt a legtöbb helyen visszahozta, sőt sok sokfelé előny is keletkezett. Általánosságban sok csapadék hullott, a korábban aszályos területeken is pótlódott a nedvesség. Már csak Lengyelország déli részén van jelentős csapadékhiány. Áprilisban ugyanakkor jelentősebb csapadék inkább csak Nyugat-Európában, illetve Finnország és Oroszország északnyugati részein hullott, sokfelé szükség lenne csapadékra.

A tavaszi vetési munkálatokat az időjárás egész Európában késleltette. Spanyolországban, mely a kontinensen a legnagyobb tavaszi árpa termelő, a vetés csak december végére fejeződött be, jelenleg a kalászhányás fázisában, átlagos állapotban vannak a táblák. A kukorica és a napraforgó vetését különösen Romániában, Bulgáriában, Olaszországban és Németországban először a hideg, majd a felázott talaj késleltette, a vetés elhúzódására kell számítani.

Lengyelországban az őszi vetések átlagos közeli állapotban vannak, de a repce márciusban többfelé fagykárt szenvedett. A Pireneusi-félszigeten a márciusi csapadéknak köszönhetően az őszi vetések nagyon kedvező állapotban fejlődnek. Romániában és Bulgáriában a sok tél végi, tavasz eleji csapadék sokfelé belvizet és az azzal járó problémákat okozott. Ukrajnában március közepéig sok csapadék hullott, ugyanakkor azóta csapadékhiány van, csakúgy mint az országtól keletre eső területeken a Fekete- és a Kaszpi-tenger között.

A termésbecslések búzából Európai Unióban az átlagosnál nagyobb termésátlagot jeleznek előre: a 2017-esnél 2%-kal, míg az elmúlt 5 éves átlagnál 4,2%-kal. Magyarországon ugyanezekhez az időszakokhoz viszonyítva rendre 2,7%, illetve 11%-os növekedést vetítenek előre. Repcéből ugyanezek az összefüggések az EU egészére +2,6%, +1,5%, míg hazánkra +25%, illetve +8,7%. Ezek az előrejelzések többnyire statisztikai alapon nyugszanak, másrészt a szezonnak nagyon az elején járunk, még nagyon sok minden történhet a betakarításig, ezért nagyon óvatosan kell ezeket a számokat kezelni.

Egyesült Államok
Márciusban és április elején Kaliforniában a csapadék hatására jelentősen javultak a szezonra vonatkozó kilátások. A Nagy-síkság déli részén ugyanakkor folytatódott a száraz idő, különösen Texas nyugati felében, Oklahoma, Kansas államokban. A Texas középső területeitől Indiana államig húzódó vonaltól délkeletre eső részeken sok eső hullott, többfelé a mezőgazdasági munkákat is akadályozta a felázott talaj. Április első felében rekord hideg időjárás uralkodott az északi területeken, elsősorban a Sziklás-hegység és a Nagy-tavak között, a fél havi átlag pl. Iowa államban helyenként 10 fokkal volt az átlag alatt. Április 13-16. között pedig például Wisconsin államban rekord hóvihar tombolt több 10 cm hóréteget produkálva.

Dél-Amerika
Argentínában tovább fokozódott a szárazság április első felében. A hónap közepén a középső területekre kiadós érkezett csapadék a kukorica és a szója számára már későn jött, de a talajnedvesség fontos lesz a betakarítás utáni vetéseknek. Brazíliában a márciusi és április eleji csapadék a másodvetésű kukoricának, különösen a Parana folyó mentén fekvő területeken, melyek a másodvetésű kukorica fő vetésterületének számítanak.

Dél-Ázsia
Pakisztánban és India északi részein az átlagosnál melegebb idő felgyorsította az őszi búza és a káposztarepce érését. E közben bár helyenként hullott csapadék, egyre nagyobb a hiány, elsősorban a tavaszi vetésű növények számára.

Kelet-Ázsia
Kínában március folyamán az átlagosnál jóval enyhébb idő uralkodott, időnként már nyárias hőmérsékletekkel, miközben északon a csapadék mennyisége elmaradt a szokásostól. Áprilisban az északi területekre is megérkezett a csapadék, a fő őszi búza és repce termőterületekre. Délen ugyanakkor még mindig elmarad a ideális mennyiségtől a tavaszi rizs számára.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály vagy áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), ill. az USA Mezőgazdasági Minisztériumának kiadványának (WASDE) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Mexikó, Argentína, Ukrajna, India
repce: Kanada, Kína, India, EU
napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2018. április 26.

Globális VHI Index 2018 április második dekádjára (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

Agrometeorológia