A hét közepétől szárazra fordul időjárásunk

A mögöttünk álló héten péntek és szombat kivételével minden nap előfordult jelentős csapadék valahol az országban, felhőszakadások is kialakultak, szerdán, csütörtökön és vasárnap nagy területen esett 10 mm-t meghaladó mennyiség. Az elmúlt tíz nap csapadékösszege sokfelé 20 és 70 mm között alakult, a középső országrész valamint a Dunántúl déli tájain esett kevesebb, mindössze 5-10 mm (1. ábra). A Tiszántúlon és a középső országrészben többfelé a múlt hét második felében több eső esett, mint a megelőző harminc napban összesen. A harminc napos csapadékösszeg így az ország területének körülbelül a felén az átlag körüli vagy azt jelentősen meghaladó értékeket mutat, míg hazánk déli felén még mindig sokfelé 10-40 mm közötti a negatív eltérés (2. ábra). Az elmúlt 90 napban azonban az ország túlnyomó részén kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, az átlaghoz képesti hiány a középső és déli országrészben sokfelé eléri a 80-120 mm-t (3. ábra).
A csapadék hatására a felszín közeli talajréteg csaknem országszerte alaposan átnedvesedett, csak délen fordulnak elő szárazabb foltok (4. ábra). A középső talajréteg azonban csak a Dunántúl északnyugati felén, az Északi-középhegység térségében és a keleti határ mentén jutott számottevő nedvességhez (5. ábra), fél méternél mélyebben pedig továbbra is igen száraz a talaj.   
A hőmérséklet jellemzően 1-3 fokkal alakult a sokéves átlag fölött. A csapadékos napokon és területeken 20 fok körül, míg a máskor 25-30 fok között alakult a legmelegebb órákban. A felhősebb éjszakákon és területeken 16-19 fokot mérhettünk, míg a derültebb hajnalokon 10 fok köré hűlt le a levegő.

A nyári növényeket rendkívül megviselte a nyári aszály. Bár az ország egyes részeit bizonyos időszakokban kiadós csapadék öntözte, az állományok zömének zöld tömege jóval kevesebb volt a szokásosnál a szezonban, és hamar megkezdődött a növényszáradás (6. és 7. ábra). Az öntözetlen táblákon a csapadékeloszlásnak megfelelően nagyon nagyok a területi különbségek hazánk területén. A középső országrészben kiterjedt területen igen rossz a termés, azonban vannak vidékek főként a Kisalföldön és északkeleten, ahol még elfogadhatók a kilátások. Az elmúlt két hét csapadéka már nem használt, csak rontotta a termés minőségét.
A frissen elvetett repce csírázásához, keléséhez valamint a még vetés előtt álló földek talajelőkészítéséhez egyaránt jól jött az eső.

A múlt héten gyakran, sokfelé volt tartósan vizes a növények levelének felülete, ami kedvező felétételeket teremtett a gombás fertőzések számára (8. ábra). Főként éjszakánként és csapadékhulláskor gyakran volt párás is a levegő, ami szintén a különböző növényi fertőzések terjedését segítette.

Az NDVI vegetációs index térképeink az augusztus végére, szeptember első napjaira vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az ország nagyobb részén csökkent, ami az év ezen időszakában természetes. Az anomália térképen az előző időszakhoz hasonlóan, az Alföldön és a Dunántúl keleti tájain is az aszály hatását mutató nagy negatív eltérés a jellemző, és a korábban pozitív eltérést mutató nyugati, északnyugati és az északkeleti országrészekben is nőtt az átlagosnál kevesebb zöld tömeggel rendelkező terület nagysága. (9. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1430 és 1630 foknap között alakul, már bőven elérte a kukorica éréséhez szükséges értéket. A magasabb értékek a déli országrészben jellemzőek, az alacsonyabbak északon (10. ábra). Az idei hőösszeg a tavalyitól jelenleg mintegy 180-230 foknappal van elmaradva, a sokéves átlagot viszont sokfelé 40-100 foknappal meghaladják, csak északkeleten van néhol kis elmaradás. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció fenológiai fázisai a tavalyitól időben jelentősen elmaradnak, de az átlagosnál kissé előrébb járnak.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. és 12. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és a június ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. Egész június alig hozott csapadékot, az aszály egyre nagyobb mértéket öltött, majd július első hetének végén tetőzött. Július második hetében több hullámban országos csapadék érkezett, mely sokfelé életmentő volt. Szeszélyes területi eloszlásban az ország mintegy harmada alaposan megázott (>40 mm), harmada 20-40 mm-t kapott, harmadán viszont kevés esett. Július végén majd augusztus elején érkeztek újabb jelentősebb esők, de ezeknek is szeszélyes volt a területi eloszlása, egyes térségek csaknem teljesen kimaradtak az esőből. Az aszály átmeneti mérséklődés után egyre nagyobb területre tért vissza, a kukoricát többfelé elkezdték lesilózni, mert nem hozott volna termést. Ahogy a csapadékban, a terméskilátásokban is hatalmas különbségek alakultak ki az országon belül az öntözetlen kukoricatáblákon. Augusztus közepén egyre többfelé megindult a növényszáradás, így a hónap végi esők az állományokon már csak néhol segítettek, a szeptemberi csapadék pedig csak rontott a terméskilátásokon. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség az egész szezonban jócskán elmaradt az optimálistól.
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen és tartósan. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást júniusra behozta, majd a többször hűvös júliusban ismét kismértékű elmaradást gyűjtött össze, ami augusztus második felében kissé tovább nőtt. A meleg szeptember az érést segíti.

A folytatásban még kedden átvonul fölöttünk egy hidegfront, melyhez kötődően többfelé várható eső, zápor, zivatar, de a csapadék mennyisége jellemzően 2 és 10 mm között marad, a középső és északkeleti országrészekben ennyi sem valószínű. A hőmérséklet kedden az északi, északnyugati tájakon 20 fok körül vagy az alatt, míg délkeleten 25 fok fölött alakul. Szerdától a jövő hét közepéig száraz, nagyrészt napos időre van kilátás, hajnalonként pára- és ködfoltok képződhetnek. A hőmérséklet a szerdai 20-25 fok közötti értékekről napról-napra emelkedik kissé, és a hét végén, jövő hét elején egyre többfelé melegszik napközben 30 fok fölé a levegő. Éjszakánként 10-15 fok közé csökken a hőmérséklet, majd a hét végétől az éjszakák is enyhébbek lesznek pár fokkal.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. szeptember 15.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2025. szeptember 14-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. szeptember 14-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. szeptember 14-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. szeptember 14-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. szeptember 14-én (%)

6. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

8. ábra
Vizes levél időtartam lágyszárú növényekre a 2025. szeptember 15. reggel 8 órát megelőző 120 órában (óra)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2025. augusztus 21. és szeptember 5. közötti időszakban

10. ábra
Az április 1-től 10 fokos bázishőmérséklettel kukoricára számolt hőösszeg 2025. szeptember 14-én (foknap)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2025. szeptember 14-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2025. szeptember 14-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)