Ezen a héten is tovább fokozódik az aszály

Az előző héten nagyobb részt száraz időjárás volt a jellemző. Inkább csak hétfőn és csütörtökön alakultak ki elszórt záporok, zivatarok, de ezekből csak nagyon kis területre hullott számottevő csapadék, az ország döntő része gyakorlatilag teljesen szárazon maradt (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege országszerte jelentősen elmarad az átlagostól (2. ábra), csak délnyugaton és északkeleten hullott 50 mm-t meghaladó mennyiség, az ország középső részén helyenként még 5 mm sem esett (3. ábra). A 90 napos összeg csak kis foltokban mutat többletet, a jellemző ezen az időtávon is a hiány, mely az ország középső részén a 110 mm-t is eléri (4. ábra). A talaj felső egy méteres rétege csak északkeleten és délnyugaton tartalmaz néhol kielégítő mennyiségű nedvességet, hazánk túlnyomó részén rendkívül száraz (5. ábra), mintegy 130-150 mm csapadék hiányzik a talajból a telítéshez képest. A nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszály az ország nagyobb részén tovább fokozódott az elmúlt egy hét során (6. ábra).
A hőmérséklet csúcsértéke a múlt héten jellemzően 30 Celsius fok körül alakult, majd a hét végére megérkezett az idei negyedik hőhullám, és vasárnap a maximumok már 35 fok közelébe emelkedtek (7. ábra).

A vegetáció bő két héttel előrébb jár a fejlődésben a szokásosnál, amihez a szántóföldi kultúráknál még az aszály is hozzátesz a kényszerérés miatt. A napraforgó és a kukorica állományok egyre nagyobb arányban a növényszáradás fenológiai fázisába léptek (8-11. ábra). A legfrissebb műholdas mérések alapján az NDVI index növényspecifikus éves menetében a 2022-es rendkívüli aszálytól sokkal jobb a helyzet, de az ideálistól nagyon messze vannak az állományok. Az évi maximális zöld tömegben is elmarad az idei év az optimálistól, és főleg a kukoricánál látványosan hamarabb kezdődött a növényszáradás. Bár égető szükség lenne az esőre, a legtöbb táblában már egy kiadós csapadék sem segítene az állományokon. A virágzás és a szemképződés fázisában sajnos még az átlagos csapadékmennyiséget sem kapták meg, a tartós aszály és hőség miatt az öntözés nélküli állományokban igen gyenge termésátlagok várhatók.

Az elmúlt héten alig-alig voltak vizes növényállományok, a levélnedvesség időtartama és a párás időszakok hossza (mely a harmatos időtartamot jellemzi) alacsonyan alakult, így a gombás megbetegedések kialakulásának a száraz idő nem kedvezett.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a július végére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően még magas, de egyre csökkenő tendenciát mutat. Az erdők kivételével a természetes vegetáció gyors ütemben veszít zöld tömegéből, és szántóföldi növényeink is száradni kezdtek már. A természetes száradást a forró, nagyrészt száraz időjárás tovább gyorsította. Az anomália térkép egyre nagyobb területen mutat az átlagosnál jóval kevesebb zöld tömeget elsősorban az Alföldön és a Dunántúl keleti területein, ami az aszály következménye (12. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1220 és 1400 foknap között alakul (13. ábra), és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, északkeleten mintegy 170, északnyugaton 240 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 120-200 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál bő két héttel előrébb jár a fejlődésben.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (14. és 15. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. Júliusban csak elszórtan alakultak ki kisebb foltokban záporok, az egész hónapra a száraz idő volt a jellemző, főleg az ország középső részén fogyott el a talajban rendelkezésre álló nedvesség. A virágzás és a szemképződés fázisában az aszályos területek kiterjedése és annak mértéke egyre növekedett, az állományok főleg a középső országrészben kezdtek szenvedni a szárazsággal párosuló nagy hőség miatt. Augusztus elején sem enyhült az aszály, megkezdődött a kényszerérés, a növények elszáradása. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége északkeleten 60-100 mm-el marad el az optimális értéktől, másfelé viszont 100-200 mm az elmaradás.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első két, viszonylag rövid ideig tartó nyári hőhullám június második felében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. Július első felében a harmadik hőhullám már tartósabbnak és forróbbnak is bizonyult, helyenként a 40 Celsius fokot is meghaladta a napi maximumhőmérséklet. A napraforgó virágzását is lerövidítette a forróság, és az azt követő időszakban is csak átmeneti enyhébb időszakok fordultak elő. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

Az előttünk álló héten is nagyrészt száraz időre, kánikulára van kilátás. Elszórtan, kisebb foltokban kialakulhatnak záporok, zivatarok, de területi átlagban nem várható számottevő mennyiségű eső, így összességében az ország nagyobb részén tovább szárad a talaj, és az aszály súlyosbodása várható. A jövő hét elején valószínű egy markáns frontrendszer, mely esőt és lehűlést hozhat. A hőmérséklet csúcsértéke északon 31-34, a déli területeken pedig 35-40 fok között valószínű.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. augusztus 12.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. augusztus 9-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2024. augusztus 11-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. augusztus 11-ig (mm)

4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. augusztus 11-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. augusztus 11-én (%)

6. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. augusztus 11-én

7. ábra
Maximum hőmérsékletek 2024. augusztus 11-én (Celsius fok)

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

11. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

12. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2024. július 19. és augusztus 3. közötti időszakban

13. ábra
A 2024. április 1-től kukoricára számított hőösszeg augusztus 11-ig (foknap)

14. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2024. augusztus 11-ig (részletes magyarázat a szövegben)

15. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2024. augusztus 11-ig (részletes magyarázat a szövegben)