Jó arató idő

Az elmúlt egy hét során meglehetősen változékony időnk volt. Múlt szerdán a Dunántúl középső, széles észak-déli,  valamint az Alföld délkelet-északnyugati sávjában képződtek vonalba rendeződött zivatarok, melyekből ezeken a területeken 20-80 mm csapadék is lehullott, de komoly felhőszakadás volt a Dunakanyarban is. Csütörtökön sokfelé, pénteken főleg északon és keleten alakultak ki záporok, zivatarok. Szombaton és vasárnap napközben már újra országszerte száraz idő volt, majd vasárnap estétől újabb zivatarok alakultak ki. Hétfőn főleg északon, kedden pedig keleten fordultak elő akár heves záporok. Szerdán az ország nagyobb részén már száraz idő volt. Az elmúlt 10 nap során nagy területi változékonyság mellett többnyire 10 és 70 mm közötti csapadék hullott, a legtöbb a Dunántúlon és a Tiszántúlon, miközben egyes területek az országban csaknem teljesen szárazon maradtak (1. ábra). A 30 napos csapadékösszegben is nagy eltérések tapasztalhatók az országon belül, a Duna-Tisza közén, délnyugaton és helyenként a Tiszántúlon is 10-30 mm-el kevesebb hullott az ilyenkor szokásosnál, míg északnyugaton és északkeleten 20-70 mm-es csapadéktöbblet figyelhető meg (2. ábra). A felszín közeli talajréteg az ország nagyobb részén kellően nedves, a legszárazabb a fővárostól délre és keletre eső országrészben (3. ábra). A fölső 50 cm-es réteg nedvessége a Duna-Tisza közén, a Dunántúl keleti szélén, illetve a Maros-Körös-közének nyugati felén kritikusan száraz (4. ábra), de a mélyebb rétegek még elegendő nedvességet tartalmaznak. Ennek megfelelően aszályos körülmények jelenleg az ország középső részén vannak, helyenként már súlyos fokozat is előfordul (5. ábra).
A hőmérséklet összességében 3-4 fokkal magasabban alakult az ilyenkor szokásosnál, a június összességében az ötödik legmelegebb hónapnak bizonyult 1901 óta, az első félév pedig a legmelegebbnek. Az elmúlt hét közepén a napi maximumok 30 fok körül, majd a hét végén már 35 fok közelében alakultak. Ezt követően hétfőn előbb a Dunántúlon, keddre keleten is mérséklődött a forróság.

A vegetáció, így ültetett növényeink is két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. Az őszi vetések már beértek, zajlik az aratás. A csapadék árt a termés minőségének, megnő a szemnedvesség, a sokszor sáros, néhol belvizes táblákon nem lehet a gépekkel mozogni.
A napraforgó és a kukorica virágzik, most igénylik a legtöbb nedvességet, havi 100 mm eső lenne az ideális. Az elmúlt napok csapadéka nagyon jól jött az állományoknak, már ahol jeget nem kaptak. A talaj hazánk nagyobb részén most elegendő nedvességet tartalmaz az optimális fejlődéshez, nagyobb gond a Duna-Tisza és a Maros-Körös közén van. Eddig jellemzően kedvezőnek mutatkoznak az állományok (6., 7. ábra), a fejlettség időben valamivel megelőzi a szokásos szintet (8., 9. ábra).

A levélnedvesség időtartama a múlt héten keddtől péntekig, majd hétfőn nyugaton, kedden pedig keleten volt sokfelé magas, amikor tartósan, akár egész napra vizes állományok alakultak ki (10. ábra). Ekkor a párás időszak hossza is megnövekedett, éjszakánként és a csapadékos tájakon többfelé volt napi 5 órát meghaladó érték az országban. A gombás megbetegedések kialakulásának időjárási feltételei ezekben az időszakokban ismét kedvezővé váltak.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően magas. Az őszi kalászosok és a természetes rétek, legelők zöld tömege már lecsökkent ebben az időszakban, viszont a nyári kapás növényeké a maximumot közelíti. Az anomália térkép továbbra is az átlagosnál fejlettebb vegetációt mutat az ország nagyobb részén, ami a szokásosnál melegebb, és immár csapadékosabb idő következménye, azonban a délkeleti országrészben az ilyenkor szokásosnál kevesebb csapadék következménye az átlagosnál kisebb zöld tömeg (11. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 700 és 840 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között (12. ábra). A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 140-200 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 90-140 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál körülbelül két héttel előrébb jár a fejlődésben.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramokon* (13. és 14. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége az ország északnyugati felén sokfelé eléri az optimális értéket, attól elmaradva a középső és főként a déli országrészben van.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első hőhullám június harmadik hetében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

A folytatás jó arató időt ígér, záporok, zivatarok csak a hét legvégétől alakulhatnak ki néhol, de nem ez lesz a jellemző. Területi átlagban a következő 6-8 nap során számottevő csapadék nem valószínű, így a talaj sokat fog száradni, az aszályos terület kiterjedése nőni fog, tartósabban vizes állományok nem várhatók. A hőmérséklet a pénteki 26-31 fokos csúcsértékekről tovább emelkedik majd, jellemzően 30 fok fölött, 35 fok közelében valószínűek a maximumok. Ez a hőhullám tartósabbnak ígérkezik, a hónap közepéig jó eséllyel kitart.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. július 4.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2024. július 3-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. július 3-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. július 2-án (%)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. július 2-án (%)

5. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. július 3-án

6. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2024. június 26-án (fotó: Kovács Attila)

7. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2024. június 26-án (fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

10. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. július 3. reggel 8 órát megelőző 24 órában fásszárú növényekre (óra)

11. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2024. június 9-24. közötti időszakban

12. ábra
A 2024. április 1-től kukoricára számított hőösszeg július 2-ig (foknap)

13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2024. július 3-ig (részletes magyarázat a szövegben)

14. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2024. július 3-ig (részletes magyarázat a szövegben)