Már megázott, de csak lassan melegszik a talaj

Az elmúlt egy hét gyakran csapadékos időjárása jelentősen csökkentette a tavasz első felében kialakult szárazságot. Jellemzően 10 és 30 mm közötti eső esett (1. ábra), bár középhegységeinkben jelentős hóréteg is kialakult a múlt hét első felében. A legnagyobb mennyiség, helyenként 30-45 mm éppen a múlt hét elejéig leginkább száraz észak-dunántúli és Budapest környéki területeken hullott. Bár számottevően enyhült a szárazság, az elmúlt 30 nap csapadékmennyisége a Dunántúl nagy részén és az Alföldön is sokfelé még mindig 15-25 mm-rel elmarad az átlagos értékektől (2. ábra). Eleinte a talajok felszín közeli rétege nedvesedett át, de a hét végére már a teljes felső egy méteren nőtt a nedvességtartalom. Így a felső 20 centiméteres talajréteg nedvessége 50 és 100% között alakul a növények számára hasznosítható víztartalom százalékában (3. ábra), a felső egy méteres rétegben pedig jellemzően 70 és 90% között alakul ez az érték (4. ábra).
Ugyanakkor a hőmérséklet jelentősen elmaradt az elmúlt napokban az ilyenkor megszokott értékektől, az elmúlt 5 nap átlaghőmérséklete 5-6 fokkal alakult hidegebben a sokéves átlagnál (5. ábra). Csütörtökön a délnyugati határszélen, míg pénteken nyugaton és északon is, majd szombaton északon és keleten csökkent fagypont alá a hőmérséklet a hajnali órákban, ezeken a tájakon 0 - -3 fokos fagyok voltak jellemzőek. A délutáni maximumok csütörtökön és pénteken országszerte 10 fok alatt, és a hétvégén is csak kevéssel a fölött alakultak, de a tartósan borult, csapadékos tájakon ekkor sem érték el a 10 fokot. Így az 5 cm-en mért talajhőmérséklet sem növekedett számottevően a hét közepi értékekhez képest, továbbra is 7 és 10 fok között alakul a napi átlaga (6. ábra).

A bokrosodás végének fenológiai fázisában járó őszi kalászosok (7. ábra) és a zöldbimbós állapotban levő, néhol már virágozni kezdő repce állományok (8. ábra) számára egyaránt igen jól jött a múlt heti csapadék, ahogy a már sokfelé elvetett tavaszi kalászosok és napraforgó csírázásához és keléséhez is nagy szükség volt az áztató esőre.
A kukorica vetése időben már aktuális, és most a kellő nedvességet is megkapták a talajok, azonban a talajhőmérséklet ismét 10 fok alá esett vissza, és csak lassan melegszik, ezzel együtt egyre többfelé kezdik ezt a munkát is.
A gyümölcsösökben az idén tavasszal is jelentős fagykárok keletkeztek. A márciusi -6, -10 fokos hidegek elsősorban a déli és középső országrész mandula és kajszi rügyeiben okoztak károkat, majd az áprilisi fagyok, mikor több alkalommal is -3 - -6 fokig, néhol -9 fokig csökkent a hőmérséklet, már a többi csonthéjas gyümölcs rügyeiben, virágaiban is kár tett. A szakirodalom szerint kajszi esetén teljes virágzásban -2,2 Celsius fok a kritikus hőmérséklet, -2,9 foknál 10%-os kár, míg -5,6 foknál 90%-os kár valószínű. A sziromhullás/terméskezdemény fázisában -0,8 Celsius foknál kezdődik a károkozás, és -4,4 fok esetén már 90%-os a fagykár. Őszibaracknál a zöld bimbós állapottól a virágzás kezdetéig tartó fázisban -2 és -3 fok a kritikus hőmérséklet, teljes virágzásban -2,7 foknál valószínű 10%-os, -4,4 foknál pedig már 90%-os kár. Ezek az értékek azonban nagyban függnek a fajtától és a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától is. A mért hőmérsékleti adatok alapján a tavalyihoz hasonlóan idén is komoly fagykárokat szenvedtek a gyümölcsösök.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek az április első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke főként északkeleten alacsony még, de lassan mindenhol beindul a zöldülés. A változást mutató térkép a hűvös, száraz időjárás ellenére is jellemzően zöld színű, főként azokon a tájakon nem indult még meg a zöld tömeg növekedése, ahol nagyobb arányban vetnek nyári kapás növényeket. Az anomália térképen a legtöbb helyen továbbra is az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeg látszik, ami az őszi vetések és a természetes növényzet fejlett, jó állapotát jelzi. Az erősen mozaikos területek a szántókon a vetésforgó miatt alakulnak ki. Ugyanakkor sárgával rajzolódnak ki középhegységeink, ami azt mutatja, hogy hegyvidéki erdeink az ilyenkor megszokottnál később zöldülnek.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege. Bár jellemzően az optimálisnak nagyjából megfelelő a szezon kezdete óta lehullott csapadék összege, és csak a középső tájakon marad el attól, míg északon helyenként jelentősen meghaladja azt, de a csapadék eloszlása időben nem volt egyenletes, és mindenhol nagy szükség volt az április közepi esőre a növények optimális fejlődéséhez.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és április első felében a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására.

A hét első felében megmarad időjárásunk csapadékos jellege. Bár keddtől több napsütésre számíthatunk, de az erőteljes nappali gomolyfelhő képződés mellett főként nyugaton és északon alakulnak ki többfelé záporok, zivatarok. Szerdán átmenetileg csökken a csapadékhajlam, és csak elszórtan, nagyobb eséllyel keleten várhatók záporok, zivatarok. Csütörtökön nyugat felől hidegfront érkezik, így ismét országos csapadékra, esőre, záporokra, zivatarokra van kilátás. Hétfőn, kedden és szerdán csak helyenként kell élénk széllökésekre számítani, illetve zivatarok környezetében erősödik meg a szél, csütörtökön és pénteken azonban nagy területen várható erős légmozgás. A hőmérséklet a hét első felében a hajnali órákban is kevéssel fagypont fölött alakul, napközben pedig kedden 15 fok körüli értékekre emelkedik, és csütörtökig további 2-3 fokos melegedésre lehet számítani. Péntektől a hét további részében csak kevés helyen alakulnak ki záporok, ugyanakkor a hidegfront ismét megtöri a melegedést, és visszatérnek a hajnali fagyok. Éjszakánként főként északkeleten és a fagyzugos tájakon -3 - -4 fokig is lehűlhet a levegő. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlagértéke csütörtökre az ország nagy részén már meghaladja a 10 fokot, a hét második felében azonban ismét csökkenni kezd.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. április 19.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2021. április 18-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. április 18-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021.április 18-án (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső egy méteres rétegében 2021.április 18-án (%)

5. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2021. április 18-ig (Celsius fok)

6. ábra
5 cm-en mért talajhőmérséklet 2021. április 18-án (Celsius fok)

7. ábra
Bokros őszi kalászos Miskolc térségében 2021. április 12-én
fotó: Kovács Attila

8. ábra
Repce Miskolc térségében 2021. április 12-én
fotó: Kovács Attila

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. április 18-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2021. április 18-ig
(részletes magyarázat a szövegben)