Hűvös, párás idő, növekvő ködhajlam

Az elmúlt egy hét során többször többfelé esett ismét az országban, bár többnyire csak kisebb mennyiségek voltak jellemzőek, de ez tovább hátráltatta az október közepi csapadékos, sáros idő miatt amúgy is késést szenvedett mezőgazdasági munkákat. Komolyabb fagy nem veszélyeztette a frissen kelt őszi kalászosokat, bár Mindenszentek hajnalán a Nyírség és a Kiskunság homokos tájain előfordultak gyenge fagyok. A folytatásban anticiklon alakítja időjárásunkat, a hét második felében a felszín közelében már sokfelé hűl hajnalonként fagypont alá a levegő.

A mögöttünk álló egy hét során számos időjárási front érintette térségünket, így igen változékony, de az ország nagy részén az átlagosnál több fokkal enyhébb időjárás volt jellemző. Gyakran fordult elő csapadék az elmúlt tíz nap során. Ezúttal a Dunántúl középső és déli tájain esett kevesebb, ott 10 mm alatt alakult a mennyiség, míg a Dunától keletre, illetve a Dunántúl északi harmadán 10-20 mm hullott (1. ábra). Így az utóbbi területeken ismét igen sárossá váltak a talajok (2. ábra), a felső fél méteres talajréteg pedig országszerte igen sok nedvességet tartalmaz, sokfelé telített (3. ábra).

A hőmérséklet több fokkal az ilyenkor megszokott értékek fölött alakult, a Dunántúlon 4-6 fokkal, míg keleten 2-4 fokkal volt enyhébb idő a sokéves átlagnál (4. ábra). A változékonyság azonban a hőmérsékletben is megmutatkozott. Míg hajnalonként jellemzően mindössze 7-12 fokig hűlt le a levegő, Mindenszentek reggelén az ország keleti felén kiderült az ég, és -2 és +2 fok közé esett vissza a hőmérséklet, eközben a felhős dunántúli tájakon közel tíz fokkal volt melegebb (5. ábra). A maximum értékek jellemzően 13-15 fok körül alakultak a héten, de a Dunántúlon, főként nyugati, délnyugati részén szombaton, hétfőn és kedden is 20 fok közelébe, illetve a fölé is melegedett a levegő (6. ábra).

Október hónap időjárását sok csapadék és az átlag körüli vagy kicsit enyhébb hőmérséklet jellemezte (7. ábra). A csapadékos idő már szeptember utolsó hetében beköszöntött, és októberben is folytatódott. Pár napnál hosszabb napos, száraz idő, ami a vénasszonyok nyarát jellemzi, nem fordult elő. A havi csapadékösszeg országszerte meghaladta a sokéves átlagot (8. ábra). Többnyire 80-130 mm közötti mennyiség volt jellemző az országban, ennél kevesebb, 50-80 mm az Alföld délnyugati és keleti, északkeleti tájain hullott, ugyanakkor az Északi-középhegység térségében helyenként 140-180 mm esett (9. ábra). Az északi és nyugati országrészben már a hónap közepére telítődött a talajok felső egy méteres rétege nedvességgel, a felszín pedig országszerte rendkívül sárossá vált, helyenként állt a víz a földeken. Ilyen körülmények között félbe maradt a kukorica betakarítása, és az őszi búza vetése, csak a hónap utolsó hetében lehetett folytatni a munkákat.

Az időjárás továbbra sem segítette az őszi mezőgazdasági munkákat. Bár a kukorica betakarítása és az őszi kalászosok vetése folytatódott, de a gyakran csapadékos idő miatt továbbra is nagy a sár. Az enyhe időben szépen sorol a már elvetett árpa és búza, többnyire 1-3 levelesek az állományok. Főként az északkeleti országrészben azonban, ahol a sok csapadék hatására foltokban víz borítja a talajt, hiányos a kelés. A szeptemberi szárazságban még egyenetlenül, gyengén kelt repce sokat fejlődött az elmúlt hetekben, jellemzően 6-8 leveles állapotban van. Az enyhe, csapadékos idő azonban a gyomok fejlődésére is kedvezően hatott az elmúlt időszakban.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken az október második felére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is erdeinkben figyelhető meg, míg például az Alföld középső részein és a Viharsarokban nagy területen látható a csupasz talajra, száraz növényzetre jellemző alacsony érték (barna foltok). A változást mutató térképen erőteljes csökkenés főleg az erdős tájainkon látható, már a megszínesedett lombok, is egyre nagyobb mennyiségben lehullanak. Az anomália térképen jelentős pozitív eltérés jellemzi az ország nagy részét, vagyis az átlagosnál fejlettebb, zöldebb a vegetáció. Ez magyarázható a csapadékosra fordult, enyhe időjárással. A leveleket ugyanis még nem érte fagy az ország döntő részén. A főleg szántókkal borított területeken kis negatív eltérés a jellemző, amit részben a korábbi évek átlagánál kisebb területen vetett repce magyaráz, részben pedig az, hogy a csapadékos idő miatt késett az őszi kalászosok vetése, és így a kelés is.

Az előttünk álló egy hétben hűvösebbre fordul időjárásunk, és gyakran lesz párás, ködös az idő. A csütörtökön átvonuló frontrendszer mögött, a magasban több fokkal hidegebb, száraz levegő árasztja el a Kárpát-medencét. Pénteken a hajnali párásság megszűnése után jellemzően napos, száraz időben lesz részünk. Reggel az elmúlt napokhoz képest erősen lehűl a levegő, többfelé gyenge fagyok is várhatók, a fagyzugos területeken -3, -4 fok is lehet. Szombattól egy anticiklon középpontja húzódik fölénk, a hétvégén és a jövő hét első felében ez alakítja majd időjárásunkat. Az ország nagy részén borult, párás, helyenként tartósan ködös időre lehet számítani, de emellett néhol előbukkanhat a nap is. Számottevő csapadék nem lesz, szitálás azonban egyre többfelé valószínű. A hajnali hőmérséklet még szombaton is többfelé fagypont alá süllyed, majd vasárnap már csak elszórtan lehet gyenge fagy. A jövő hét elejétől 0 és +5 fok közötti minimumok várhatók. Napközben a napos tájakon a héten még 13-14 fokig is melegedhet a levegő, a párás, ködös területeken azonban legfeljebb 6-8 fok lesz a jellemző.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. november 5.

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2020. november 4-ig (mm)

2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2020. november 4-én (%)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2020. november 4-én (%)

4. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2020. november 4-én (Celsius fok)

5. ábra
Minimum hőmérsékletek 2020. november 1-én (Celsius fok)

6. ábra
Maximum hőmérsékletek 2020. november 3-án (Celsius fok)

7. ábra
Az elmúlt 30 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2020. október 31-én (Celsius fok)

8. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. október 31-én (mm)

9. ábra
30 napos csapadékösszeg 2020. október 31-én (mm)