Száraz idő

Az ország jelentős részén kiadós csapadék hullott a múlt hét második felében, a legnagyobb mennyiség péntek éjszaka és szombaton esett (1. ábra), amikor megdőlt a napi csapadék országos rekordja is. Az elmúlt öt napban jellemzően 10 és 60 mm közötti mennyiség esett, de a Balatontól délnyugatra nagyobb területen valamint Körösladány környékén 100 mm-nél is többet mértek. Ugyanakkor Mosonmagyaróvár térségében és elszórtan északkeleten nagyon kevés volt az eső, bár ez utóbbi tájakon még hétfőn is esett. (2. ábra) A hétvégi csapadékkal kiegyenlítettebbé váltak a talajnedvesség viszonyok is az országban. A felszín közeli réteg szinte országszerte, sáros, nedvességgel telített (3. ábra), a Tiszántúl déli részén többfelé belvíz okoz problémákat.  A felső fél méteres talajréteg is átnedvesedett, a legtöbb helyen 50% fölött alakul a nedvességtartalom a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában (4. ábra). A Kisalföld északnyugati részén és a Mohácsi sziget térségében azonban most sem hullott annyi csapadék, hogy átnedvesítse 20 centiméternél mélyebben a talajt.
A csapadékos idő nem járt együtt a hőmérséklet számottevő visszaesésével. A múlt hét második felében többnyire 25 és 30 fok között alakultak a maximumok, szombaton a tartósan borult, esős időben volt néhány fokkal hűvösebb.     

A szántókon még nem mindenhol végeztek a búza aratásával, és a munkákat országszerte megszakította a csapadékos idő. A keleti országrészben a gyakori csapadék miatt eddig is nehezen haladtak, miközben a gabona minősége egyre romlik. A kapás növények közül a napraforgó és a kukorica is virágzik. A kukorica ott, ahol június eleje-közepe óta kedvezőek a csapadékviszonyok, gyönyörűen fejlődött, helyenként a két és fél métert is meghaladja az állományok magassága, a szárakon pedig dupla csövek sorjáznak, és az eddig szárazabb tájakon sem érkezett még későn a kiadós csapadék a nyári növények fejlődéséhez. A nedves, párás időjárás azonban a növényi kórokozóknak is igen kedvezett.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a július elejére illetve közepére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is egyértelműen erdeinkben figyelhető meg. A változást mutató térképen az ország síkvidéki területeinek jelentős részén csökkenés mutatkozik az előző időszakhoz képest. Ez a csökkenés nagyrészt természetes folyamatokkal magyarázható, szántóföldjeinken nem csak a gabonák értek be július elejére, hanem a napraforgó, és a kukorica is virágozni kezdett, és ezek a fenológiai fázisok szintén a zöld tömeg csökkenésével járnak. Az anomália térkép (5. ábra) meglehetősen mozaikos képet mutat, ami részben a vetésforgóból adódik, ugyanakkor szépen kirajzolódnak az elmúlt időszakban igen kevés csapadékot kapott kisalföldi illetve kelet-dunántúli területek, ahol a száraz időjárás okozza a növények „kevésbé zöld” állapotát. Ugyanakkor az Alföld nagy részén, főként a Tiszántúlon az őszi vetések érése ellenére is növekedés figyelhető meg az index értékében, és a sokéves átlaghoz képest is jelentős pozitív anomália adódik, amit a kapás növények csapadék hatására történt igen intenzív növekedése magyaráz.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 820 és 920 foknap között van az országban (6. ábra). Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 30-60 foknapos az elmaradás, de az északkeleti országrészben 60-80 foknapos negatív eltérés is megfigyelhető. A sokéves átlaghoz képest elég változatos a kép. Az ország nagy részén nem jellemző számottevő eltérés, de a déli országrészben helyenként a 30 foknapot is meghaladja a pozitív anomália. A vegetációs időszak korábbi időszakában mutatkozott hiány mostanra eltűnt, mindez pedig azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásos időben következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramokon* (7. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából nyolc hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az április utolsó hetében, majd májusban érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot, csak kis területen jelentette az aszály megszűnését. Hiába esett aránylag gyakran május második felében, június elején, egyszerre többnyire nagyon kevés hullott, ami gyorsan el is párolgott, így nem tudta a talaj nedvességtartalmát számottevően növelni. Június első hetétől gyakoribbá váltak a jelentős mennyiségű csapadékot adó záporok, zivatarok, ami rendkívül sokat segített főként a búza szemfejlődésében, azonban ez a csapadék az őszi vetések számára már elég későn érkezett. A tavaszi csapadékhiány utólag már nem pótolható, bármennyi is esett júniusban. Az idei tavasz kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára, ezért az átlagos alatti termésátlagokra volt kilátás. Az aratáskor főleg a keleti országrészben akadályozta a gyakori csapadék és a felázott talaj a betakarítást. Az őszi búzára számított hőösszeg az egész vegetációs időszakban és mindenütt az országban az optimális érték fölött járt az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket. A májusi és júniusi hűvösebb időjárás azonban a virágzás és szemképződés fázisának a hosszát megnövelte, mely kedvező hatású volt a termésre nézve.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr, Békéscsaba és Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (8. , 9. és 10. ábra). A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban, és ez a hosszú gyökérzet egy nyári, esetlegesen aszályos időszak során még sokat érhet. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és Medárd óta igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett (bár arrafelé is nagyok a terület különbségek), míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. A Dunántúl egyes részein a vetés óta eltelt időszak összegzett csapadéka a július végi esőzések ellenére is kevesebb, mint fele az optimálisnak, így a talaj nedvességtartalma a vegetációs időszak kezdete óta csak június második felében emelkedett a kritikusan száraz szint fölé, arrafelé a nyári növényeknek nagy szüksége lenne további csapadékra. Ezzel szemben keleten június közepe óta megfelelőek a nedvességi viszonyok, a vetés óta eltelt időszakban sokfelé több csapadék is hullott az optimálisnál. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális érték fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet és júniusban is csak néhány nap érte el a hőmérséklet azt, amit a kukorica szeret. Összességében a növény számára kifejezetten rosszul indult az idei vegetációs időszak, de a Medárd-időszak időjárása sokat segített, így a növény keleten jelenleg többnyire szép állapotban van, de a Dunántúlon többfelé, például Győr térségében egyelőre kifejezetten rossz a helyzet.

A héten jellemzően száraz, meleg, de nem forró, nyári időre van kilátás. Szerdán vonul át fölöttünk egy gyenge hidegfront, amely számottevő lehűlést nem hoz, de aznap kissé több lesz a felhő, és az északi, északkeleti országrészben elszórtan kialakulhatnak záporok, zivatarok is. A többi napon nem valószínű csapadék. A hét végéig a talajok száradására, szikkadására lehet számítani. A legmelegebb órák hőmérséklete általában 30 fok körül alakul, kedden és szerdán a hidegfront előtt valószínű ennél kicsit melegebb.    

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. július 23.

 
* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
Napi csapadékösszegek 2020. július 25-én (mm)

2. ábra
Az elmúlt 5 nap csapadékösszege 2020. július 26-án (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2020. július 26-án (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2020. július 26-án (%)

5. ábra
Az NDVI vegetációs index értékének eltérése a sokéves átlagtól

6. ábra
A 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek 2020. július 26-án
(foknap)

7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. július 26-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. július 26-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. július 26-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2020. július 26-ig
(részletes magyarázat a szövegben)