A hétvégétől szárazabbra fordul az idő

A rendkívül száraz április és az átlagosnál szintén sokkal csapadékszegényebb május után júniusban végre megérkezett a csapadékos idő. Éppen Medárd napja után váltak mindennapossá az igazán nagy mennyiségeket adó záporok, zivatarok, többfelé felhőszakadások. Ezt megelőzően inkább a kisebb napi csapadékösszegek voltak a jellemzőek. Összességében 50 és 150 mm között alakult az ország nagy részén a havi csapadékmennyiség (1. ábra), de egy-egy nagyobb felhőszakadásból adódóan néhol közel 200 mm esett. Az ország keleti felén hullott a nagyobb mennyiség, ott szinte mindenütt jelentős a sokéves átlagtól vett pozitív eltérés, míg a Dunántúl nagy részén 10-30 mm-rel esett több az ilyenkor szokásosnál, de helyenként, főként Baranya megyében jelentős negatív eltérés tapasztalható (2. ábra). A júniusi csapadék azonban már nem tudta pótolni az őszi gabonák és a repce fejlődésében az aszályos tavasz során kialakult elmaradást, a tavaszi vetésű növények azonban rohamos fejlődésnek indultak. 
Június átlaghőmérséklete 20 fok körül alakult, ami megfelel a sokéves átlagnak, bár a hónap elején voltak hűvös, a végén pedig igen meleg időszakok is.   

Az elmúlt egy hétben főként az északkeleti országrészben fordultak elő nagy csapadékot adó felhőszakadások illetve a Dunántúl nyugati felén voltak komolyabb záporok, a délkelti és a középső országrész kevesebb csapadékot kapott. Hétfőn egy hidegfront vonult át a Kárpát-medence fölött, melyhez kötődően országszerte hullott több-kevesebb csapadék. A Balatontól délre és nyugatra valamint északkeleten 10 mm-t meghaladó mennyiség, máshol 5 mm alatti összegek voltak jellemzőek, csak foltokban esett ennél több (3. ábra). A hidegfront, ha csak egy napra is, de megszüntette a fülledt meleget, kedden már sehol sem esett, majd szerdán este nyugat felől ismét nedves, labilis léghullámok érték el térségünket, és egyre többfelé alakultak ki záporok, zivatarok. Az egyenetlen csapadékeloszlásból adódóan nagy különbségek alakultak ki talajnedvesség tekintetében az országban. Északkeleten, keleten és nyugaton sokfelé sáros a felszín, a keleti országrész déli részén és a Tisza mentén többfelé vannak belvízzel elöntött területek. Az északkeleti országrészben sokfelé, máshol csak foltokban telített a talaj felső egy méteres rétege (4. ábra). Ugyanakkor Mohácstól délre és nyugatra kritikusan száraz a felső fél méteres réteg. Az ország nagy részén azonban jónak mondhatók a talajok nedvességviszonyai. (5. ábra)
A hőmérséklet a hétvégi és hétfői 30 fok fölötti maximum értékekről kedden átmenetileg néhány fokkal visszaesett, és levegő páratartalma is jelentősen lecsökkent, de szerdán már ismét 30 fok fölé melegedett a kora délutáni órákban.

Szántóföldi növényeink közül az őszi kalászosok és a repce az érés utolsó fenológiai fázisában járnak, az őszi árpa aratása már megkezdődött (6. ábra). A júniusi viharos időjárásban helyenként megdőltek az állományok. Az őszi vetésekre most már száraz és meleg időjárás lenne az ideális az érés zavartalan befejeződéséhez és az aratáshoz. A kapás növények a csapadék és a meleg idő hatására rohamosan fejlődnek, bár elég nagy különbségek vannak az egyes állományok között. A napraforgó egyre többfelé virágzik. A magas páratartalom a növényi kórokozók elszaporodását is segítette. A gyümölcsök közül érik a meggy, a bogyós gyümölcsök és már az árpával érő körte is.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a június közepére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is egyértelműen erdeinkben figyelhető meg. A változást mutató térképen ebben az időszakban a csökkenés szokott a jellemző lenni, mely már a kalászosok és a repce érésével van összefüggésben. Most azonban nagy területen kismértékű növekedést látunk. Ez a csapadékosabb időjárás hatására erőteljes növekedésnek indult tavaszi vetésű kultúrák, illetve füves területek hatása. Az anomália térképen az esősebbre fordult idő miatt döntően pozitív eltéréseket látunk.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg igen erőteles növekednek indult az országban az utóbbi napok meleg időjárásának hatására. Jelenleg többnyire 570 és 650 foknap között van az országban a hőösszeg (7. ábra). Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg, a különbség egyre nő az országrészek között. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 20-60 foknapos az elmaradás, a Dunántúlon kisebb, míg északkeleten nagyobb az eltérés, amit az idén a meleg idői késői érkezése okoz. A sokéves átlaghoz képest nincsenek jelentős eltérések, csak a déli országrészben látszik helyenként 40 foknapot meghaladó többlet, míg az ország nagy részén 20 foknap alatt van az eltérés. Mindez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásos időben következnek be, de a tavalyihoz képest északkeleten jócskán van késés.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8. és 9. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából nyolc hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az április utolsó hetében, majd májusban érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot, csak kis területen jelentette az aszály megszűnését. Hiába esett aránylag gyakran május második felében, június elején, egyszerre többnyire nagyon kevés hullott, ami gyorsan el is párolgott, így nem tudta a talaj nedvességtartalmát számottevően növelni. Június első hetétől gyakoribbá váltak a jelentős mennyiségű csapadékot adó záporok, zivatarok, ami rendkívül sokat segített főként a búza szemfejlődésében, azonban ez a csapadék az őszi vetések számára már elég későn érkezett. A tavaszi csapadékhiány utólag már nem pótolható, bármennyi is esett júniusban. Az idei tavasz kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára, ezért az átlagos alatti termésátlagokra van kilátás. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket. A májusi és júniusi hűvösebb időjárás azonban a virágzás és szemképződés fázisának a hosszát megnövelte, mely kedvező hatású volt a termésre nézve, majd az érés utolsó szakaszára megérkezett a kánikula.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba és Miskolc térségére vonatkozóan mutatunk be (10. és 11. ábra). A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban, és ez a hosszú gyökérzet egy nyári, esetlegesen aszályos időszak során még sokat érhet. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és Medárd óta igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett (bár arrafelé is nagyok a terület különbségek), annyi, ami épp elég, míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. A kukorica fejlődését június elejétől, közepétől nedvességhiány nem korlátozza, bár a Dunántúlon már ismét erősen fogy a nedvesség, arrafelé jól jönne a csapadék. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet és júniusban is csak néhány nap érte el a hőmérséklet azt, amit a kukorica szeret. Összességében a növény számára kifejezetten rosszul indult az idei vegetációs időszak, de a júniusi időjárás sokat segített, így a növény jelenleg többnyire szép állapotban van, és a folytatásban egy kedvező időjárással még lehet jó a szezon.

Az előttünk álló napokban csütörtökön és pénteken várhatók többfelé záporok, zivatarok, majd szombaton főként a középső országrészben, vasárnaptól pedig csak elszórtan, jellemzően a keleti határszélen lehet csapadékra számítani. Összességében szombattól az ország nagy részén szárazabb időre van kilátás, mint a megelőző öt napban. Szombat délig összességében 5-20 mm közötti csapadékra van kilátás, a Kisalföldön valószínű ennél kevesebb, vasárnaptól viszont a legtöbb helyen a talajok száradására lehet számítani. A száradást erősíti majd a szél is, ami a következő egy hétben hétfő kivételével nagy területeken megélénkül, pénteken és kedden a Dunántúlon egy-egy hidegfronthoz kötődően meg is erősödik. A hőmérséklet többnyire 30 fok körül alakul a legmelegebb órákban, csütörtökön és keleten pénteken is a meleghez magas páratartalom is társul. Szombattól csökken a fülledtség. Keddtől egy hidegfront mögött több fokkal visszaesik a hőmérséklet, a jövő hét közepén a maximumok jellemzően 30 fok alatt alakulnak.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. július 2.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
2020. júniusi csapadékösszeg (mm)

2. ábra
A 2020. júniusi csapadékösszeg eltérése a sokévi átlagtól (mm)

3. ábra
24 órás csapadékösszeg 2020. június 29-én (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső egy méteres rétegében 2020. július 1-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2020. július 1-én (%)

6. ábra
Őszi árpa Miskolc térségében 2020. június 25-én
fotó: Kovács Attila

7. ábra
A 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek 2020. június 30-án (foknap)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. július 1-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2020. július 1-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. július 1-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. július 1-ig
(részletes magyarázat a szövegben)