Enyhül a szárazság

A múlt héten sem változott időjárásunk a megelőző hetekhez képest. Szombaton erős, sokfelé viharos széllel vonult át egy hidegfront, melyhez kötődően északkeleten voltak kisebb záporok, majd vasárnap hajnalban délnyugaton is hullott némi eső, ez azonban az 1 mm-t sem érte el. Így a heti csapadékösszeg 0 és 1 mm között alakult, az ország túlnyomó részén semmi nem esett (1. ábra), és az elmúlt 30 nap csapadékmennyisége is csak elszórtan éri el a 10 mm-t (2. ábra). A talajok felső 20 cm-es rétege, ahonnan a már elvetett napraforgó és kukorica magok is kelni próbálnak, a növények számára hasznosítható vízmennyiségnek mindössze 15-25%-át tart tartalmazza (3. ábra). A mélyebbre lenyúló gyökérzettel rendelkező őszi vetések még találnak nedvességet a középső és mélyebb talajrétegekben, bár az elmúlt egy hétben sokat veszített nedvességtartalmából a 20-50 cm közötti réteg is. 50 cm alatt azonban még kimondottan jó a talajok vízellátottsága a csapadékos késő őszi és téli időjárásnak köszönhetően.
A hőmérséklet a hét első felében jellemzően kevéssel 20 fok alatt alakult a legmelegebb órákban is, majd csütörtöktől melegedés kezdődött, 20-25 fok közötti maximumokkal, aminek a szombaton átvonult hidegfront vetett véget. Így vasárnapra néhány fokkal ismét visszaesett a hőmérséklet. A fagyzugos területeken, illetve a rendkívül száraz homokfelszínek fölött hajnalonként gyenge fagyok szombat kivételével minden nap kialakultak (4. ábra), máshol fagypont fölött alakultak a minimumok. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga a hét végén 10 és 18 fok között alakult, északkeleten jellemzőek az alacsonyabb, a Kiskunság területén és a Dunántúlon a magasabb értékek (5. ábra).    

Az őszi kalászosok a szárbaindulás, az őszi káposztarepce pedig a virágzás fenológiai fázisában jár. Ezek a növények ilyenkor, április-május hónapokban igénylik a legtöbb csapadékot, a tartós csapadékhiány igen kedvezőtlenül hat a fejlődésükre. A kapás növények közül a napraforgó vetése a legtöbb helyen már megtörtént, a kukorica és a burgonya vetése is folyamatban van. A magágyak azonban rendkívül szárazak, a csírázáshoz és a keléshez nedvességre lenne szükség. A gyümölcsfák közül az alma, a birs (6. ábra) és a dió virágzik még. A száraz idő a legtöbb növényi kórokozó terjedésének sem kedvezett, a csapadékosabb, nedvesebb idő beköszöntével azonban ezek hirtelen elszaporodására is számítani lehet.   

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken az április közepére vonatkozó állapotokat láthatjuk. Az index értékének növekedése a tavaszi időszakban a legdinamikusabb, most a növekedés leginkább középhegységeink erdeiben figyelhető meg, ahol az aljnövényzet kizöldülése után a fák is kilombosodtak. Az anomália térkép elég vegyes képet mutat, a zöld tömeg mennyisége sokfelé még mindig nagyobb az ilyenkor szokásosnál, de egyre nagyobb területeken mutatkozik már negatív eltérés.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek folyamatosan frissülő térképei ismét elérhetőek. Az aktuális értékek mellett az előző éves hőösszegtől, illetve az átlagtól vett eltérés is megtalálható, valamint tíz napos előrejelzés. A különböző növények számára (és sok kártevő számára is) az egyes fenológiai fázisok eléréséhez, így a teljes éréshez is meghatározott mennyiségű hőösszegre van szükség. Az egyes növényfajták csak bizonyos hőmérséklet fölött fejlődnek, a különböző növényeknél ez eltérő úgynevezett bázishőmérsékletet jelent (kukoricánál ez a hőmérséklet 10 Celsius fok). Az értékekből arra is következtethetünk, hogy a növények, elsősorban a kukorica fenológiai fázisai az átlaghoz képest hamarabb vagy később következnek be. Egyelőre a szezon elején járunk, az eddigi értékek a sokéves átlag fölött járnak, a tavalyi értékekhez képest pedig nyugaton pozitív, északkeleten negatív eltérés mutatkozik.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr, Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (7., 8. és 9. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától mind a mai napig, immár hét hete alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából, főleg a felső réteg kritikusan száraz. Összességében jelenleg a halmozott csapadékösszeg már az ideális érték alá csökkent. A növények egyelőre még találnak nedvességet a talaj mélyebb rétegeiben, de optimális fejlődésükhöz ebben a kritikus időszakban ez nem elegendő. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket.

Az előttünk álló héten változékonyabbra, nedvesebbre fordul időjárásunk. Több lesz fölöttünk a felhő, és az ország valamely területén minden nap várható csapadék, leginkább záporok, zivatarok formájában. A legnagyobb területre kiterjedően szerdán és pénteken eshet. A csapadékos idő a jelenlegi számítások szerint sajnos csak átmeneti, a Dunántúlon már szombattól, keleten vasárnaptól jelentősen csökken a csapadékhajlam. Addig azonban jellemzően 10 és 20 mm közötti összeg várható országosan, bár a záporos jellegből adódóan nagyobb területi különbségek is lehetnek. A héten is gyakran várható napközben megélénkülő szél, a hétvégé sokfelé erős lökésekre is számítani lehet. A hőmérséklet a hét első felében 20 fok fölött tetőzik a délutáni órákban, majd péntektől 15-20 fok közötti maximumok lesznek jellemzőek. Az éjszakai fagyok keddtől a fagyzugos területeken is megszűnnek, az eddigieknél enyhébb éjszakákra számíthatunk. A talajhőmérséklet tovább melegszik, a hét közepén már országszerte meghaladja a 14 fokot az 5 cm-en mért érték.   

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. április 27.

1. ábra
Az elmúlt 7 nap csapadékösszege 2020. április 26-án (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszege 2020. április 26-án (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2020. április 26-án (%)

4. ábra
Minimumhőmérsékletek 2020. április 27-én (Celsius fok)

5. ábra
5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga 2020. április 26-án (Celsius fok)

6. ábra
Virágzó birs Miskolc térségében 2020. április 21-én
fotó: Kovács Attila

7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. április 26-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2020. április 26-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. április 26-ig
(részletes magyarázat a szövegben)