A szerdai forró nap után estére se tudott felfrissülni a levegő. Július 10-ére virradóra a hegyvidéki és a délnyugati határ menti területek kivételével 20 fok felett alakultak a hajnali minimum értékek.
Fonyódon, illetve Szeged belterület állomásokon pedig csupán 25,3 fokig tudott süllyedni a hőmérő higanyszála, így új napi legmagasabb minimumhőmérsékleti rekord született. Az eddigi napi rekordérték a 2011-ben mért 24,4 fok volt, amelyet Pécs Árpádtető mérőállomása rögzített.

Az egyre fokozódó hőségben július 9-én már országszerte 30 fok fölött alakultak a csúcshőmérsékletek. A Duna-Tisza közén, illetve az ország déli részén 37 fok körüli értékek is előfordultak, Baja Csillagvizsgáló állomásunkon pedig 38,1 fokot mértünk, amivel új napi maximumhőmérsékleti rekord született. Ezen a napon a korábbi szélsőérték a 2011-ben Pécs Egyetem állomáson regisztrált 37,9 fok volt.

Az első világháború után magához térő Magyarországon az 1930-as évekre a Balaton egyre népszerűbb üdülőhellyé vált. A polgári repülés kezdetével közvetlen repülő járat is indult Budapestről a Balatonra: a Dunáról a mai Szabadság-híd mellől szálltak fel azok a hidroplánok, amelyek Siófokra vitték utasaikat. A vízi élet megélénkülésével azonban a balatoni viharok egyre több áldozatot követeltek. 1931. szeptember 5-én egy váratlan vihar a siófoki kikötőben tartózkodó öt hidroplánt tett tönkre. Az utolsó csepp a pohárban az 1933. július 16-án és 30-án lecsapó viharok voltak, amelyek számos áldozatot követeltek. Mindezek hatására kormányzati döntés született egy viharjelző rendszer felállítására. Az akkori Meteorológiai Intézet igazgatója azonban nem tartotta tudományosan megvalósíthatónak egy ilyen figyelmeztető szolgálat üzemeltetését, így végül a Légiügyi Hivatal helyettes igazgatója, dr. Hille Alfréd meteorológus szervezésében indult meg 1934. július 8-án a balatoni viharjelzés.

2024. június 27-én a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. egy „nyárindító” workshopot szervezett a média munkatársai számára az éghajlatváltozás témájában.

Június 22-én megérkezett hazánkba a kánikulát letörő hidegfront, amely az ország déli, illetve keleti területeit érte el a legkésőbb. Itt napközben még sokfelé szökött 30 fok fölé a délutáni csúcshőmérséklet. Derekegyházon 37,7 fokkal tetőzött a hőség, amivel meg is dőlt a napi legmagasabb maximumhőmérséklet rekordja. A korábbi napi szélsőérték 37,6 fok volt, amelyet 2000-ben Tiszaroffon regisztráltunk.
Az enyhülést hozó hidegfrontot az eső mellett heves záporok és zivatarok is kísérték, utóbbiak felhőszakadással, helyenként jégesővel is társultak. A legtöbb csapadék az északkeleti országrészben hullott, méghozzá olyan sok, hogy a Tokaj állomásunkon mért 121,3 mm-rel új napi csapadékrekord is született. Az eddigi csúcstartó Drégelypalánk volt, 107,5 mm-rel, amelyet 1999-ben rögzített az ottani mérőeszköz.

A Hungaromet Nonprofit Zrt. jogelődje az Országos Meteorológiai Szolgálat a kezdetek (2002) óta részt vesz a Múzeumok Éjszakája programon. Jogutódja a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt., mely az eddigi funkciók mellett a Környezetvédelemi Igazgatósággal és a Nemzeti Alkalmazkodási Központtal együtt 2024-ben is folytatta az OMSZ által elkezdett hagyományt.

Június 21-én van a #ShowYourStripes day, azaz a „Klímacsíkos” nap. Ed Hawkins, a Readingi Egyetem éghajlatkutatója 2018-ban készített először "csíkos" ábrát, hogy a nagyközönség számára is könnyen értelmezhetővé tegye a Földön megfigyelhető hőmérsékletváltozás. Az elmúlt évtizedek drámai felmelegedését jól szemlélteti a csíkok pirosba tolódása.

A Kiadványok, IDŐJÁRÁS folyóirat oldalon megtalálható a HungaroMet Nonprofit Zrt. negyedévenként megjelenő, angol nyelvű, DOI regisztrációval rendelkező folyóiratának legújabb száma (128. évfolyam 2. szám). Elolvashatók a cikkek bevezető összefoglalói (Abstract), illetve letölthetők az egyes cikkek is.

A HungaroMet Zrt. mérései alapján a 2024-es tavasz középhőmérséklete országos átlagban 2,3 Celsius fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált, amivel a legmelegebb 1901 óta. A legnagyobb mértékben március végén és április első felében haladta meg a hőmérséklet a sokéves átlagot. Az évszak első felében inkább szárazabb volt az időjárás, majd a tavasz második felét csapadékosabb idő jellemezte és országos átlagban a 2024-es tavasz átlag közeli csapadékú lett.