Száraz, hűvös időjárás jellemezte az elmúlt két hetet. Országszerte fokozódott a már eddig is súlyos csapadékhiány, és számottevő változás a következő napokban sem várható, hacsak nem az, hogy az éjszakák az eddigieknél is több fokkal hidegebben alakulnak. Márciusban lelassult a növények februárban beindult fejlődése, az előttünk álló fagyos reggelek azonban így is veszélyt jelentenek a korai gyümölcsfák már megpattant rügyeire.

A januárt és februárt döntően jellemző áramlási viszonyok február legvégén teljesen átalakultak Európa fölött. Hazánk térségét csaknem két hónapig erős északnyugati áramlás és az azzal érkező, egymást követő időjárási frontok jellemezték. A tél legvégén ez az áramlás északira, északkeletire fordult, tartósan száraz, hideg levegő érkezik fölénk. Egy dolog azonban nem változott: továbbra sem érkezik számottevő csapadék, pedig már így is egyre komolyabb a csapadékhiány. Fölsejlik az előző tavasz, amikor az egész márciust és áprilist ez a száraz, hideg északkeleti áramlás jellemezte aszállyal és komoly fagykárokkal. Idén télen a talaj az ország jelentős részén nem töltődött föl nedvességgel, most a meteorológiai tavasz kezdetén pedig már a felszín közeli réteg is egyre jobban szárad. Az őszi vetéseknek égető szüksége lenne az esőre.

A tavaszias időjárás folytatódott a mögöttünk álló egy hétben is. Az ilyenkor megszokottnál több fokkal melegebb időben a tavalyi és tavalyelőtti évekhez hasonlóan az idén is korán beindult a korai növények nedvkeringése. A folytatásban azonban lehűlés érkezik reggelente a maihoz hasonló komolyabb fagyokkal, így a vegetáció idő előtti fejlődése kissé megtorpan. Számottevő, országos csapadék továbbra sem várható, így tovább fokozódik a csapadékhiány.

Az időjárás kora tavaszi jelleget öltött az elmúlt napokban és ez a folytatásban is megmarad. Bár a böjt majd csak márciusban kezdődik, de már most fújnak a böjti szelek. A hosszú idő után pár napra délnyugatira fordult légáramlás után visszaállt az erős nyugati, északnyugati áramlás térségünk fölött. A csapadékhiány nem enyhült az elmúlt napokban, és erre a következő hét közepéig sem sok esély mutatkozik, pedig a talaj mellett immár a lassan fejlődésnek induló őszi vetéseknek is egyre nagyobb szüksége lenne.

Erős északnyugati áramlással az elmúlt egy hétben is enyhe, többnyire száraz légtömegek érkeztek fölénk. A hétfői hidegfront hozott kevés esőt, de a gyakran erős szélben továbbra is a talajok száradása volt a jellemző, pedig most a feltöltődésnek lenne itt az ideje, hogy egy esetleges tavaszi vagy nyári aszály során a mélyebb talajrétegekben megfelelő mennyiségű nedvességtartalék álljon rendelkezésre. A hétvégén délnyugatira fordul az áramlás fölöttünk, és a jövő héten csapadék is érkezik, de ennek mennyisége még elég bizonytalan.

Nem és nem akar megváltozni Európa fölött a nagytérségű időjárási helyzet, így hazánk térségében tartós az északnyugati áramlás. A frontok szinte egymást érik, de csapadékot alig hoznak. Márpedig arra nagy szükség lenne, a talaj mélyebb rétegei az ország túlnyomó részén még nem töltődtek föl nedvességgel, sőt a felszín közeli réteg is szárad. A folytatás továbbra is kevés csapadékot, de egyre enyhébb időt ígér.

Az ország nyugati, délnyugati felén illetve a keleti, északkeleti határszélen kissé csapadékosabbra fordult az idő az elmúlt egy hétben, ott összefüggő hóréteg is többfelé kialakult, de a talajok mélyebb rétegeibe az ország túlnyomó részén még továbbra is szükség lenne nedvességre a megfelelő téli feltöltődéshez. Időjárási frontokban az előttünk álló héten sem lesz hiány, jelentős mennyiségű, országos csapadék azonban továbbra sem valószínű.

Az elmúlt hetek meglehetősen szárazon alakultak az ország nagyobb részén, a talaj nedvességgel való feltöltődése így megállt. Pedig főleg az Alföldön és északnyugaton a mélyebb rétegek még szárazak, szükség lenne a csapadékra. Az őszi vetések kedvező állapotban vannak, de azoknak is jót tenne egy tartósabb hótakaró.

A múlt hét második felében a megelőző időszakhoz képest drasztikusan lehűlt az idő, ez a lehűlés azonban még így is az ilyenkor megszokottnál csak 1-2 fokkal alacsonyabb hőmérsékleteket eredményezett. Növényvédelmi szempontból mindenképpen jól jött a hideg, nehezíti a kártevők áttelelését, ugyanakkor nem alakultak ki olyan fagyok, amik károsítanák az ismét mély nyugalmi állapotba került vegetációt. A legnagyobb lehűlések a hóval borított keleti országrészben voltak jellemzőek, ahol pedig összefüggő hótakaró védi áttelelő szántóföldi növényeinket. A folytatásban lassan enyhül az idő, számottevő csapadékra azonban nem számíthatunk.

A Szilveszter napja óta eltelt közel egy hétben az évszakhoz képest szokatlanul meleg időjárás zavarta meg a növények téli nyugalmi időszakát. Az ilyenkor megszokottnál 6-10 fokkal melegebb időben minden nap melegrekordok dőltek meg. A téli tavasznak egy tegnap érkezett hidegfront vetett véget, amely mögött egyre hidegebb légtömegek áramlanak térségünkbe, és az előttünk álló egy hétben már komoly éjszakai fagyokra, és gyakran napközben is fagypont körüli hőmérsékletekre lehet számítani, vagyis visszaáll az ilyenkor szokásos téli idő.