Felgyorsult érési folyamatok

Az elmúlt héten szinte minden nap, de csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok. Jelentősebb csapadék csak nagyon kis körzetekben hullott (igaz, helyenként 20-30 mm és jég is előfordult), az ország döntő részén egyáltalán nem vagy alig esett.
A talaj nagyobb mélységig leginkább az Alföldön van kiszáradva (1. ábra), a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma pedig inkább csak északon, északnyugaton optimális (2. ábra).
Az átlaghőmérséklet 5-7 fokkal az ilyenkor megszokott értékek fölött alakult az elmúlt napokban.

Augusztusra és a nyárra visszatekintve elmondható, hogy a mögöttünk hagyott hónapot az átlagostól szárazabb idő jellemezte az ország nagyobb részén (3. ábra). A nyár összességében főleg keleten a szokásosnál több (helyenként 50-100 mm-rel), és különösen északnyugaton attól jóval kevesebb (50-90 mm-rel) csapadékot hozott (4. ábra). Ez döntően meghatározta a nyári növények fejlődését, állapotát, terméshozamát. A hőmérséklet 1-3 fokkal volt magasabb az átlagosnál augusztusban és a nyáron egyaránt.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1350 és 1500 foknap között járnak az országban (5. ábra), és az alacsonyabb értékekkel rendelkező nyugat-dunántúli területek, és a melegebb déli, délkeleti tájak közötti különbség egyre nő. A fenti értékek már elérték a legtöbb fajta teljes éréséhez szükséges összeget. A 2018-as hőösszeghez képest mintegy 150-200 foknapos elmaradásban vannak az idei értékek. Ez az elmaradás főként a tavalyi igen meleg és az idei különösen hűvös május miatt adódik, ezért nyár eleje óta gyakorlatilag állandósult. Az idei meleg nyárutó miatt a hőösszeg nagyon meglódult, így a 2018-as értékektől vett lemaradás csökkent, míg a sokéves átlaghoz képest a többlet nőtt az elmúlt héten. Mindez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a nyár során körülbelül a szokásos időben következtek be, az érés viszont jelentősen felgyorsult.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink az augusztus közepére vonatkozó állapotokat tükrözik. A növényi zöld tömeg mennyiségét jellemző index legmagasabb értékei természetesen az erdeinkben vannak, míg sokfelé vannak elművelt, növénymentes táblák is az országban (alacsony értékekkel). Az index értéke a szokásos éves menetnek megfelelően csökkent az előző méréshez képest. Az anomália térkép szerint az ország túlnyomó részén a pozitív eltérés dominál. Ez azt jelenti, hogy többnyire jó állapotúak, az átlagosnál erősebbek a növények, mely ilyenkor már döntően a kukorica, napraforgó és a gyümölcsök kultúráit foglalja magában, valamint a természetes növényzetet. Ugyanakkor a szárazsággal sújtott Kisalföldön és kisebb mértékben a Jászság területén is az átlagosnál jóval alacsonyabb értékek a jellemzők, melyet a korábbi csapadékeloszlás és talajnedvesség térképeken, valamint az agrogramokon is láthatunk.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezen elemzésünkben a Kaposvár és Nyíregyháza térségére vonatkozó agrogramokon* (6. és 7. ábra). (Győr környéke csapadék tekintetében nagyon kilóg (lefelé) az országból, ezzel előző elemzéseinkben már sokat foglalkoztunk, most más területeket mutatunk be.) A Dunántúl déli, délnyugati felén, így Kaposvár térségében is bőven meghaladja a csapadék mennyisége az optimális értéket, és ezzel együtt a talajban is van még nedvesség az utóbbi napok száraz időjárása ellenére. A csapadék eloszlása viszonylag egyenletes volt, a talajnedvesség gyakorlatilag egyszer sem süllyedt kritikus szint alá. Így a kaposvári agrogram jó termést ígér. Nyíregyháza környékén már nem ennyire ideális a helyzet, ugyanis a csapadékösszeg jócskán elmarad az ideálistól. Azonban itt július utolsó dekádjában töltődtek fel bőségesen a talajok, az a csapadék ideális időben érkezett a kukorica számára. Azóta azonban folyamatos a nedvességvesztés, már a kritikus 40% körüli a talajnedvesség. Errefelé nem várható a kaposvárihoz hasonlóan jó termés. A görgetett hőösszeg országszerte kevéssel az ideális alatt alakul, mely elsősorban a május és július első részének hűvös időjárása miatt alakult ki.

A napraforgó és a kukorica az érés különböző fenológiai fázisaiban járnak. A hőösszeg eloszlásnak megfelelően a keleti országrészben kissé előrébb tartanak a növények a Dunántúlhoz képest. Innentől kezdve ezek a növények különösebb csapadékot már nem igényelnek, az már nem növeli a termés mennyiségét. Sokfelé jó termés ígérkezik, ugyanakkor a nyár nagy részében rendkívül száraz Kisalföldön, főként Győr térségében szinte kisült táblák is megfigyelhetők, míg például Pest megyében földön fekvő növények is vannak. Miskolc környékén még vannak jobbára zöld leveles kukoricatáblák is (8. és 9. ábra), míg északabbra többfelé jégverés és szélvihar károsította a növényeket. Hajdú-Bihar és Békés megyében fajtától függően vannak még nagyrészt zöld levelű és már érettebb táblák, sőt teljesen beérett, elszáradt növények is. A napraforgó alsó levelei a legtöbb helyen már leszáradtak Miskolc térségében (10. ábra), de látni dús repce árvakelést is (11. ábra). A kórokozók fejlődéséhez szükséges magas páratartalom csak a hajnali órákra volt jellemző az elmúlt héten, az érés gyorsan és jó körülmények között zajlik. A repce vetéséhez, a talaj-előkészítéséhez és a keléshez általában nem kedvezőek a feltételek, túl száraz ugyanis a talaj felső része: kiadós országos csapadékra lenne szükség.

Az előttünk álló héten jelentősen átalakul időjárásunk. A Dunántúlra már hétfőn délelőtt megérkezett az a hidegfront, melynek hatására keddre országszerte visszaesik a hőmérséklet. A front csapadékot is hoz, de nem eleget. A hét közepén már szárazabb levegő érkezik fölénk, majd a hét végén lehet újabb csapadék. A hét végéig területi átlagban összességében 1-10 mm csapadék hullhat a jelenlegi számítások szerint, így a talaj további száradására kell számítani. A derült éjszakákon erős harmatra van kilátás. A levegő páratartalma a nyugati országrészben hétfőn, keleten kedden lesz magas, majd szerdától napközben már ismét 40% alá csökken. A szél kedden, majd pénteken lesz erős, helyenként a hét végén is megerősödhet. A hőmérséklet jelentősen visszaesik, szerdától a napsütés ellenére már csak 25 fok körüli maximumok várhatók, a hét végére pedig egy pár fokot tovább csökkenhet. A hőösszegek növekedése így szintén mérséklődik.   

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2019. szeptember 2.

* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2019. szeptember 1-én (%)

2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2019. szeptember 1-én (%)

3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2019. augusztus 31-ig (mm)

4. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2019. augusztus 31-ig (mm)

5. ábra
Kukorica növekedési foknap (hőösszeg) 2019. szeptember 1-ig (részletes magyarázat a szövegben)

6. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2019. szeptember 1-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2019. szeptember 1-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Kukorica állomány 2019. augusztus 29-én Miskolc térségében (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Kukorica állomány 2019. augusztus 29-én Miskolc térségében (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Ritkán kelt napraforgó állomány 2019. augusztus 29-én Miskolc térségében (fotó: Kovács Attila)

11. ábra
Repce árvakelés 2019. augusztus 29-én Miskolc térségében (fotó: Kovács Attila)