2024. november 22. péntek
Állomástörténet – Pécs
Jóllehet, a XIX. század folyamán a városban többen végeztek hosszabb-rövidebb ideig meteorológiai méréseket, ezek inkább csak történelmi értékűek, mert sem a mérési módszerek, sem a műszerek nem voltak egységesek. Az itt közölt száz éves adatsor első harmadának mérési helyeire vonatkozó alapos, mindenre kiterjedő ismertetése dr. Simor Ferenc geográfus egyetemi tanárnak köszönhető. A pécsi meteorológiai állomás 2020 szeptemberében elnyerte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elismerését: a „WMO Centennial Observing Station” / „WMO Százéves állomás” címet.

kep11898 - 1921

Az első helyszín Pécs belvárosában, az Apáca utca 14. alatti ház kertje, ahol a mérések már 1898-ban megkezdődtek és 1916. augusztus 31-ig folytak. Az épületekkel és magas tégla-kerítéssel körbevett kert kimondottan „városi” állomás volt.
Ezzel szemben az 1916. szeptember 1-jétől 1918. november 30-ig a városi Fertőtlenítő Telep területén folyó mérések lényegesen szabadabb felállítási körülmények között folytak. A hőmérséklet mérése még itt is ún. bádogernyőben folyt az épület északi oldalán. Ezt követően a város szerb megszállása miatt a mérések 1921. november végéig szüneteltek, kivéve az 1919. január 8. és május 20. közötti időszakot. A pótolt adatok a Pécshez akkoriban legközelebb működő szálkai éghajlati állomás méréseiből származnak.

kep21921 - 1957

A városban 1921. november 22-én indultak meg újra a mérések, ezúttal a később egyetemi rangra emelt főreáliskola Rákóczi út 80. alatti ingatlanán. Először itt került a hő- és nedvesség mérése angol típusú hőmérőházba. Rövid működés után 1922. június 26-tól személyzethiány miatt az Apáca utcai Notre Dame Zárda kertjébe költözött az állomás, ahol 1924. október 22-ig folytak a mérések, de ekkortól csaknem 20 éven keresztül ismét az egyetem ad otthont az állomásnak. Ugyancsak itt kezdődtek meg a napfénytartam mérések 1925. szeptember 1-jétől.

 

kep3

Igen zaklatottak voltak a mérések a háborús években. 1943 júliusa és 1944 novembere között hol az egyetemi, hol pedig az 1931-ben létesült Pius intézeti állomás szolgáltatta az adatokat. Ez utóbbi az Egyetem Ifjúság útja 6. alatti kertjében volt. 1944. december 1-jétől az észlelések mindkét helyen megszakadtak. Az 1945. április 30-ig tartó hiányt Szekszárd mérései pótolják. 1945. május 1-jétől ismét az Egyetem Rákóczi úti állomása mért, de mindössze néhány hónapig, mert 1946. február 19-én üzembe lépett a jelenlegi Uránváros területén épült Pécs Mecsekalji Repülőtér, s a mérések már főhivatású észlelőkkel itt folytak egészen 1957. március 31-ig. A kezdetektől eddig számítva minden állomás néhány kilométeren belüli területre esett.

 

kep41956 - 2004

Nagy változás történt viszont 1956. július 7-ét követően, amikor a mérések a városközponttól kb. 10 km-re délre elhelyezkedő pécs-pogányi repülőtéren folytatódtak. Ennek tengerszint feletti magassága 200 m (kb. 50 méterrel több, mint a városi állomásoké). A műszerek elhelyezése viszont ideálisnak mondható. Néhány áthelyezés a repülőtéri állomás esetén is történt. 1969. március 3-ig magán a repülőtéren, ezután 1998. március 24-ig a néhány száz méterre lévő adóház területén, majd ezt követően ismét a repülőtéren folytak a mérések és jelenleg is ott folynak.

 

SorszámÁllomás neve Földrajzi
 szélesség
 Földrajzi
 hosszúság
 Időszak kezdete Időszak vége
1 Pécs, Apáca utca 14. 46°04'37" 18°13'29" 1898.06.01. 1916.08.31.
2 Pécs, Fertőtlenítő Intézet 46°04'16" 18°14'30" 1916.09.01. 1921.11.12.
3 Pécs, Főreáliskola / Erzsébet Egyetem 46°04'26" 18°14'13" 1921.11.22. 1946.02.18.
4 Pécs, Notre Dame zárda 46°04'33" 18°13'23" 1922.06.26. 1924.10.21.
5 Pécs, Pedagógiai Főiskola 46°04'40" 18°12'20" 1931.11.26. 1963.02.28.
6 Pécs, Mecsekalji repülőtér 46°03'37" 18°11'35" 1946.02.19. 1957.03.31.
7 Pécsi Meteorológiai Állomás
(pécs-pogányi repülőtér)
46°00'00" 18°14'00" 1956.06.02.
1998.03.24.
1969.03.03.
napjainkig
8 Pécs-Pogány, repülőtér (adóház) 46°00'21" 18°13'58" 1969.03.03. 1998.03.24.


 kep5