Enyhe napokkal kezdődött az év: egy észak-európai ciklon előoldalán melegebb levegő érkezett a Kárpát-medence fölé, így a másodikán hulló csapadék formája főként eső volt, de helyenként havazás, havas és ónos eső is előfordult. A csapadék mennyisége az északi országrészben jellemzően 1 mm alatt maradt, de a Nagykanizsa-Berettyóújfalu vonaltól délre 10-37 mm között alakult. Harmadikától egy hullámzó frontálzóna alakította időjárásunkat. Ekkor a déli vármegyékben ismét havazást, hószállingózást figyeltek meg. 5-én újabb csapadékzóna érkezett térségünkbe, 7-én délelőttig több hullámban volt országos csapadékhullás, kiterjedt területen havazott. Másnap már csak keleten, délkelten havazott, de a távozó ciklon hátoldalán megélénkült a szél, többfelé hófúvást okozva. A friss hóréteg vastagsága Sopron térségében és a Sopron-Vasi-síkságon 10 cm alatt maradt, de az ország legnagyobb részén 15-30 cm között alakult. A hóréteg havi maximumát is ezekben a napokban regisztráltuk: Isztimér Hétházpusztán 7-én és Vésén 8-án is egyaránt 36 cm-t. 9-én hajnalra kiderült az ég, nagy területen -15 °C alá süllyedt a hőmérséklet, még síkvidéki állomásokon (Kunmadaras, Püspökladány) is mértünk -20 °C alatti minimumhőmérsékletet. Ez a nap lett a hónapban a leghidegebb, -7,8 °C-os középhőmérséklettel, mely 8 fokkal marad el a sokéves értéktől. A délelőtt folyamán megnövekedett a felhőzet, nagyobbrészt havazott, de a Dunántúl déli, délnyugati felén ónos eső – egyes tájakon fagyott eső – hullott. A következő napokban is maradt a sokéves átlagnál több fokkal hidegebb idő; az erős, viharos északnyugati szél miatt többfelé hófúvás alakult ki. 12-én a Dunántúlra csapadék is érkezett, leginkább havazás, hószállingózás volt, de a nyugati és északi részeken átváltott ónos esőbe. 13-án még kiterjedtebb területen esett, északkeleten havazott, északnyugaton, a középső országrészben és délkeleten viszont ónos és fagyott eső hullott.

Ezt követően melegedett a levegő, de mivel egy anticiklon alakította időjárásunkat, nagyrészt borult, párás, többfelé tartósan ködös napok következtek. 15-től a hidegpárna felett nedvesebb léghullámok érkeztek, így elszórtan gyenge ónos eső előfordult. 2 napra a sokéves átlag fölé emelkedett a középhőmérséklet, majd a Kelet-európai-síkság felől rendkívül hideg, száraz levegő szivárgott a Kárpát-medencébe. Ez kiszorította az itt rekedt nedves légtömeget, így 18-tól napos, de fagyos időben volt részünk. 20-án a napi átlaghőmérséklet 7,5 fokkal maradt el a normáltól, majd a 21-én délután érkező ciklon hatására dél felől enyhébb, nedvesebb levegő sodródott fölénk. 23-tól egészen a hónap végéig már a sokéves érték fölött alakult a napi középhőmérséklet, és megnövekedett a csapadékhajlam is. 23-án és 24-én vegyes halmazállapotú volt a csapadék (havazás, ónos és fagyott eső, eső), majd 25-én és 26-án eső esett. 27-ére az ország legnagyobb részén – a magasabban fekvő tájak kivételével – elolvadt a hó. Ezután ismét csapadékosabb napok következtek, mert 28-án egy melegfront vonult át felettünk. Országszerte volt csapadék, jellemzően eső formájában, de az Északi-középhegységben havazás, ónos eső is előfordult. 29-én és 30-án is főként eső esett, viszont északon havazott. 31-én már egyre kisebb területen volt csapadék, az is főként a keleti országrészben; havas esőt, esőt, hószállingózást észleltek. Síkvidéken nem alakult ki megmaradó hóréteg, de Kékestető Meteorológia állomásunkon fokozatosan nőtt a hóréteg vastagsága.