A téli csapadékösszegek térbeli eloszlását mutatjuk be a 6. ábrán. A Fertő-tó és a Cserehát kivételével az ország nagy részén 100 mm feletti csapadékmennyiséget összegeztünk. A legtöbb téli csapadékot Bakonybél Somhegypuszta állomáson mértük (187,7 mm), míg a legkevesebb csapadék a Soproni járáshoz tartozó Harka állomáson adódott, ahol 54,3 mm érkezett.

Az országos átlagos téli csapadékösszeg 111 mm volt, amely közel megegyezik az 1981-2010-es átlaggal (99%). Területileg a sokévi átlaghoz képest 40%-kal több csapadék érkezett a Felső-Tisza vidékre, Békés és Zala megyére. Míg a Fertő-tó térségében, a Cserehátban, illetve Csongrád és Baranya megye déli részén az átlagosnál 20%-kal kevesebb csapadék hullott (7. ábra).

Az időbeli eloszlás sem volt egyenletes. A legtöbb csapadék 2019 decemberében hullott (58 mm), mely a sokévi átlag 124%-át jelentette (8. ábra). Országos átlagban a 2020. januári csapadék 15,5 mm-nek adódott, ami az 1981-2010-es normál alig 47%-a, így a 14. legszárazabb január 1901 óta. Februárban 37 mm érkezett, mely 13%-kal haladta meg az ilyenkor szokásosat.

Végeredményben a 2019/2020-as tél átlagosan csapadékos lett, így az 1901-től kezdődő idősorban a 60. helyre került (II. táblázat).

A három hónapos időszakban 29 csapadékos nap (r ≥ 0,1 mm) jelentkezett, mely 1 nappal kevesebb, mint a normálérték (30 nap). Havas napból országos átlagban 5 nap adódott (normál: 17 nap), ezen kívül 3 hótakarós napról is beszámolhatunk.

Az elmúlt telek éves csapadékösszegéhez illesztett exponenciális trend enyhe emelkedést mutat (9. ábra) 1901 óta, mely 90%-os megbízhatósági szinten nem jelent szignifikáns változást.

A talaj szempontjából az országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegeknek van jelentősége, melyet a 10. ábra szemléltet. Decemberben több hullámban érkezett olykor jelentős mennyiségű csapadék, azonban január első két dekádjában az 5 napos átlagok gyakran az 5 mm–t sem érték el. A ködös, párás hidegpárnás helyzetben január közepén számottevő zúzmara képződött, de jelentős hulló csapadék nem volt. Január végétől megerősödött a zonális áramlás, és a frontátvonulások hoztak csapadékot, mely a januári hiányokat pótolni tudta. A tél folyamán többször havazott, de a tartósan összefüggő országos hótakaró nem alakult ki. A hótakaró legnagyobb vastagsága Kékestetőn 21 cm volt 2019. december 15-én. A februárban átvonuló frontok a csapadék mellett élénk légmozgással jártak, így olykor a szél is szárította a talajokat.

Megjegyzés:
A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!