A 2025-ös ősz középhőmérséklete országos átlagban 11,5 °C lett, ezzel a 18. legmelegebb ősz 1901 óta. A szeptember jelentősen melegebb volt a sokéves átlagnál, 2,3 °C-kal haladta meg azt. Az október már hűvösebb volt a megszokottnál (-0,3 °C), míg a november ismét enyhébb, de kisebb mértékben (0,4 °C), mint az évszak kezdete. Csapadék tekintetében nagyon szélsőséges volt az évszak; a pár napos – sokszor intenzív – csapadékos periódusok között hosszú száraz időszakok alakultak ki. Országos átlagban 18%-kal kevesebb az évszakos összeg, mint a sokéves érték. Az ősz első két hónapja jóval szárazabb volt, mint a normál, és a csapadékosabb november sem tudta ezt ellensúlyozni.

A 2025-ös ősz napi középhőmérsékleteit és a sokéves átlag értékeit a 9. ábrán mutatjuk be. Az évszak 91 napjából 52 napon a normálnál magasabbak voltak a napi átlaghőmérsékletek. Szinte az egész szeptember melegebbnek adódott a megszokottnál, 5-e lett az évszak legmelegebb napja, amikor 23,7 °C volt a napi középhőmérséklet. Ezen a napon mértük ősszel a legmagasabb hőmérsékletet (35,1 °C) is Körösladányban és Körösszakálon, ami egyben új országos napi melegrekord. A normáltól való legnagyobb pozitív eltérés 22-én adódott, több, mint 7 fokkal volt melegebb az átlagnál. 25-én kezdődött egy erőteljes lehűlés, mely hideg periódus október 8-ig tartott. Október 3-án éltük át a legnagyobb negatív anomáliát: országos átlagban 6,2 °C-kal maradt el a hőmérséklet az 1991-2020-as értéktől. Ezt követően a sokéves átlagnak megfelelően alakult időjárásunk, majd két hidegebb nap (19-20) után melegedés volt megfigyelhető. A hónap végén és november elején már 4-6 fokkal mértünk magasabb hőmérsékletet, mint ilyenkor az szokásos. November közepén a Kárpát-medencét több napig egy hidegpárna töltötte ki, majd melegedés kezdődött, mely 17-én tetőzött. Viszont az ekkor érkező markáns hidegfront mögött már sarkvidéki eredetű hideg levegő áramlott hazánk fölé. Az ősz leghidegebb napján, 23-án fagypont alá süllyedt a napi középhőmérséklet (-0,2 °C).

A 10. ábrán bemutatott országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegek a talaj szempontjából mérvadóak. A grafikonon látható, hogy a csapadék most is időben többször koncentráltan érkezett, köztük hosszabb-rövidebb száraz időszakokkal. Legszélsőségesebb október első 22 napján a csapadékhiány, valamint a november végi 8 nap, amikor az 5 napos csapadékösszeg országos átlagban meghaladta a 20 mm-t.
A szeptember első napjain látható 20 mm körüli összegek még az augusztus utolsó napjaiban lehullott mennyiséget tükrözik, ezután szárazabb napok következtek. Majd 10-14. között, illetve 25-én érkezett ismét csapadék, mindkét esetben egy-egy mediterrán ciklon hatása alá került hazánk. Október 4-én nyugat felől megérkezett az Amy nevű viharciklon, így délután a nyugati tájakon eleredt az eső. majd egyre többfelé jelentkezett eső, zápor. Ezt követően az Amy ciklonról lefűződött Barbara nevű mediterrán ciklon érintette térségünket. Eleinte délnyugaton, majd egyre többfelé alakult ki eső, zápor. A ciklon elvonulása után szárazabb és melegebb légtömegek érkeztek a Kárpát-medence fölé, csökkentve a csapadék kialakulásának valószínűségét. Október 23-án napközben a Benjamin ciklon hidegfrontja nyomán egyre nagyobb területen eredt el az eső, intenzív csapadékgócok is kialakultak. Másnap hajnalig a lehullott csapadék mennyisége országos átlagban meghaladta a 20 mm-t, így ez lett a hónap – és egyben az évszak – legcsapadékosabb napja. Záporok, zivatarok mellett október 25-én egy-két helyen jégesőről is érkezett hír. November első napjaiban egy hidegfrontnak köszönhetően eleinte a Dunántúlon, majd keletebbre is eső, záporeső hullott. A frontátvonulást követően anticiklonális hatások uralták időjárásunkat, eseménytelen napok következtek. 7-től egy magassági hidegcsepp húzódott hazánk fölé, így ismét csapadékosabb napok jöttek. Ezután egy hét telt el csapadékhullás nélkül, majd 17-én egy markáns hidegfront érkezett térségünkbe, országszerte fordult elő eső, zápor, de többfelé zivatarok is kialakultak. 19-től két ciklon – egy északra elhaladó és egy délnyugaton képződő – közös áramlási rendszerébe kerültünk. Előbbi a fagyos, utóbbi a nedves légtömegeket szállította hazánkba, így a 20-tól hulló csapadék többfelé átváltott havazásba. Ezen a napon az ország legnagyobb részén az eső volt jellemző, csak a magasabb hegycsúcsokon és északnyugaton esett hó, havas eső. Másnap már kiterjedtebb területen havazott, a lehullott hó vastagsága a magasabb részeken 5-10 cm, míg síkvidéken lepel és 4 cm közt alakult. Az országos csapadékhullás még 22-én is folytatódott, a Dunántúlon havazott, a Dunától keletre eső és havas eső is előfordult a hó mellett. 23-án reggelre a legnagyobb hóvastagság – síkvidéken – Somogyváron alakult ki, 22 cm-t mértünk. Egy csapadékmentes nap után 24-én újabb front érkezett térségünkbe, enyhülést, és sokfelé kiadós mennyiségű esőt hozott. A legnagyobb mért érték 24-én 41 mm volt a Kékestetőn; míg 25-én 67 mm a Gerecse-tetőn. 25-én országos átlagban is kiemelkedően magas volt a csapadékösszeg, a 14 mm-t is meghaladta. A hónap utolsó napjaira a csapadékzóna elhagyta térségünket.